Pofonegyszerű.

A rutén a magyar nyelvbe a Rusz régi latin elnevezéséből származik ( a latin nyelvben több jelölést használtak a Ruszra: Ruthenia, Russia, Ruscia, Roxolania). Általánosságban a IX. századtól használták.
Maga a Rusz több területből állt, amit ,,szinekkel" jelöltek (p.l. Fekete (Csernaja) Rusz - Novgorod, Vjatka és az északi fejedelemségek; Kék (Szinjaja) Rusz - az Azovi tenger partján lévő déli szláv fejedelemség, Tmutarakany; Bíbor (Cservonaja) Rusz - Voliny, Galícia, Kárpáti Rusz.
Eleinte a keleti szlávok egységes, gyűjtőneve volt.
Viszont a XV-XVI. századra ez megváltozott, akkor kezdték alkalmazni a különböző, egyes esetekben ma is érvényben lévő elnevezéseket (p.l. Moszkóvia, Podolia, Ukraina (szó szerint ,,határvidék"; p.l. a délszláv ,,kraina" vagy a magyar ,,végek" szó abszolute szinonima).
Amint létrejött a Habsburg birodalom, ,,ruténnek" kezdték nevezni az ország keleti szláv lakosságát, így nem téve különbséget a különböző nemzetiségek között.
1918-ig volt használatban.

Az ukrán szó. Egészen a XVI. századig ismeretlen fogalom volt az ,,ukrán" szó. Onnan kezdve ,,ukrajnának" a lengyel-litván unió krími tatárokkal és Moszkóviával határos területét nevezték. Miközben maguk az ott lakók ,,kisoroszoknak" (,,malorosszi") nevezték magukat, mivel a kijevi Rusz korától kezdve a keleti szlávok egységesen ,,russzkijnak" nevezték magukat, elég gyakran hozzátéve, hogy a Rusz melyik területéről származnak (ez, p.l., a mai napig megmaradt a fehéroroszoknál ,,belorussz" és a ruszinoknál). A területet pedig Malorosszijának (a mostani ukrán nacionalisták biztosan forognának kínjukban ettől a kifejezéstől). Gyakorlatilag a XIX. század közepéig nem létezett kifejezetten ,,ukrán", mint nemzeti entitás vagy fogalom, pedig nyelvi különbségek igen is voltak (a lengyel és litván hatás miatt alakult ki, és elsősorban a jelenlegi nyugat-ukrán területeken. Az ,,ukrán nemzeti öntudatot" gyakorlatilag az Osztrák-Magyar Monarchiában kezdték el mesterségesen generálni, hogy így ellensúlyt képezzenek Galíciában sz orosz befolyással szemben.

A ruszinok pedig a keleti szlávok egyik legnyugatabbra szakadt csoportja. Gyakorlatilag a VIII-IX. századtól megvan a nemzeti öntudatuk. Gyakorlatilag még most is nemzetségi szövetségeket alkotnak, saját nyelvvel és kultúrával. (A vita a státuszukon a mai napig folytatódik). A jelenlegi ukrán vezetés nem tartja őket önálló népnek, miközben maguk a ruszinok ezt kikérik maguknak. Ez a vita már lassan másfél százada folytatódik.
Előbb a Monarchia hivatalai nemvoltak hajlandóak elismerni őket, mint önálló nemzetet (a ,,rutén" szóval egybemosták őket az ukrán lakossággal; sőt, az I.VH alatt igen komoly népírtást végeztek a ruszinok között a monarchia hatóságai, mivel azok nem voltak hajlandóak ,,ukránnak" nevezni magukat), a szovjet érában szintén ukránnak kiáltották ki őket (valamivel magyarázni kellett, hogy miért is került Kárpátalja a SzU-hoz), jelenleg meg az ukrán nacionalista kormány próbál mindenáron ,,jó ukránt" nevelni belőlük.
Amúgy meg egy rendkívül szinpatikus és szorgos nép.