Barcika 65

Tartottam ettől a túrától, hiszen az előző 2 teljesítés finoman szólva is küzdős volt. Ezt tetézte, hogy JB** és szasza voltak a társaim, ráadásául a téli futásaim mennyisége a megszokott kevesebb, mint felére zsugorodott: novembertől: 140, 150, 130-as hónapok állnak az edzésnaplómban. Ugyan emellett kb. heti 2 alkalom spinning is többnyire összejött, de hát az mégsem futás ugye.

Bölcs tempóban döcörésztünk Upponyig, eddig magunk mögött hagyva két közepesen hosszú dombot, köztük a Damassa-szakadék látványos útvonalát is. Az Upponyi-szoros most is lenyűgözően tornyosult felénk. Megkocogtuk a Mályinka előtti és utáni kaptatót is, majd következett a Csondró-patak völgye. Az igen bőséges vízhozam miatt rettentően lelassultunk, és a mederből kiérve sem igen lehetett rákapcsolni a mélyülő hó, majd az elterelő szalagozás süppedős nyomvonala miatt. Ui. egy őszi vihar olyan tarolást végzett a fák között, mintha lavina söpört volna végig a vidéken. JB** Mályinka után belefogott egy hattyúdalba, és azt nyomta jó 30 kilin át. Bevallom engem lenyűgözött a teljesítménye, és mondhatom engem nem vert át, szemmel fogom tartani!
Mindennek ellenére haladgattunk, hiszen szasza szépen, lazán, meggyőzően könnyedén húzta, húzogatta a sort. Az Ebecki-tető előtti hullámvasutazás (11 pukli) a sár miatt nem a túra legfincsibb része lett. JB** pattanásig feszítette a húrt, sőt el is pattintotta. Majd beszámol róla, előzetesben annyit, hogy én még nem hallottam-láttam ekkora csatát. Magam részéről úgy elfáradtam, ahogy egy téli 65-ösön illik, de annál nem jobban, úgyhogy Barcika most szépített az összképen.



Összességében