Mindekinek sikerekben és finom sajtokban gazdag, Boldog Új Évet kívánok!

A kihozatalt sok minden befolyásolja, de főként a tej fehérje (és főleg kazein) és zsírtartalma. Ez pedig lényegesen változhat sok minentől (tak, időjárás, egészségi állapot, fajta, stb.) Ahogy említetted, elapasztásban voltak a kecskéid, ebből az követkeik, hogy "öregfejős" volt a tej. Erről elég annyit tudni most, hogy ettől is megváltozik a tej öszetétele, Amikor elkezdődik az apasztás, akkor tk. még előnyére, mert nő a fehérjetartalom, azonban később már lehet kiseb tőgygyulladás is, amit nem biztos hogy észreveszünk és ekkor csökkenhet a fehérjetartalom és megint több lesz a savófehérje a tejfehérjén belül, ami csökkenti a kihozatalt. Nem meglepő tehát, hogy a laktció legvégén csökkenhet a kihozatal. AZ sem valószínű, hogy mindig azonos nedvességtartalmúra tudjuk csinálni a sajtot, és ha kisebb a víztartama, akkor ugye kisebb a kihozatal... A kecsketejben egyébként is nagyobb a savófehérje arány az összes fehérjén belül, tehát a tehéntejjel összehasonlítva, azonos fehérjetartalomnál és zsírtartalomál mindig kisebb lesz a kihozatal! a laktáció elején és végén tehát történhetnek érdekes dolgok, ettől nem kell megijedni, csak számítani kell rá.

Már írtam arról a trendről amit tapasztalok, hogy sok kecsésnél a vártnál kisebb fehérjetatalmak és zsírtartalmak vannak a laktációban, aminek az oka részben a nagyobb tejtermelés, de a szegényesebb - ha szabad ilyet mondani - (extenzív) takarmányozás is lehet (általában előnyös tejliterenként  0,3 kg/nap abraktakarmány és nem csak vmi szűk legelő). Van egy kecsketenyésztési fórum is vhol itt az indexen, ott erről biztos találtok több információt.

Valaki említette, hogyaz oltó tk. csak az alvadási időt befolyásolja. Ez nagyjából igaz, de a felvágáskori alvadékszilárdságot is, így a porlási veszteséget is, és ezen keresztül  egy kicsit a kihozatalt is befolyásolhatja. Az alvadékszilárság (májas legyen az alvadék) ebben nagyon fontos is lehet, ha valami gáz van a tejjel, vagy pl. az oltóval.

Érdekességként megemlítem, hogy végeztünk vizsgálatot ugyanolyan körülmények közötti alvasztással (kecsketej) júliusban és szeptemberben és a júliusi tej alvadékának viszkozitása (legyen keménység) 50-80 mPas volt, amíg a szeptemberié 600 mPas (10-szerese!). A lényeg hogy a nyári renyhe volt, az őszi jól viselkedett. Eből lászik, hogy alkalmazkodni kell mindig a tejhez. Tehát ha nem jó az alvadék, akkor másnap korrigálni kel pl. több oltóval, vagy egy-két fokkal magasabb hőmérséklettel. Ha ezek sem segítenek, akkor valószínűleg vagy rossz az oltó, vagy a tej...  

üdv

sajtoló