Steven Segal az egyik kedvenc harcművészem. Az aikidot mesteri szinten gyakorolta (gyakorolja), amihez a keleti filozófia is társul.

   Nekem tetszettek a filmjei, mégha olyan amerikaiasak is voltak. Egy kis aikido, egy kis akció, egy kis környezetvédelem, indián kultúra, keleti vallás, mindenből egy kicsi, de azért szórakoztató és jó nézni, ahogy jól eltángálja a nagydarab izomagyúakat és megleckézteti az elvetemült bűnözőket, pénzes hatalmaskodókat. Nekem leginkább a legyőzhetetlensége, magabiztossága, nyugalma tetszett a filmekben.

Egy kicsit ráirányította a figyelmet az aikidora, keleti filozófiákra, környezetvédelemre és az indián kultúrán keresztül az ősi bölcsességekre is.

   A hétköznapi ember érez egy kis elégtételt, néha azonosul egy órácskára a főhőssel, szóval időnként meg lehet nézni ilyen filmeket is.

   A filmjeitől különválasztva, láttam egy fiatalkori aikidos oktatófilmjét, az biztos, hogy nem libáért kapta a mesteri fokozatot.