III. fejezet
A Föld felszínét hatalmas telületeken borító víz állandó párolgásban van, azaz, utalva a magyarázat megelőző részleteire, a folyadék felszínén lévő, a kohézió által csak részben, a belsejében lévőkhöz képest jóval gyengébb kohéziós erővel "rögzített" molekulák kiszabadulnak és légnemű tulajdonságokat mutatva a levegőmolekulák közé keverednek.
A földi légkör levegőjében még a szélsőségesen száraz sivatagi körülmények között is van vízgőz.
Meteorológiai paraméterként RELATÍV páratartalomról szoktunk beszélni, mivel a levegő hőmérséklettől és nyomástól függő, erősen változó sűrűsége a benne lévő vízmolekulákat a levegőmolekulákkal együtt sűríti, vagy ritkítja adott térfogategységen belül. Ezzel változó értéket mutat a légnedvességi paraméter, változatlan abszolút víztartalmú levegő esetében, csupán a hőmérséklet változásának hatására is.
A levegő abszolút nedvességtartalmát meghatározott mennyiségű levegőrészecskéhez rendelt vízrészecske mennyiségével lehetne pontosan kifejezni.
A harmatpontnak nevezett légnedvességi paraméter azt fejezi ki, hogy milyen hőmérsékleten válik olyan sűrűvé a vizsgált levegő, hogy a benne tárolt vízgőz elérhesse a telítettségi fokozatot. Ez azt jelenti, hogy a benne tárolt vízgőz láthatóvá válik, maga a levegő pedig újabb vízmolekulák befogadására képtelenné válik, bekövetkezik a teljes telítettség.