""az egyszulott Isten" Jn 1:18 nem volt ismert mindenhol. Korai betoldas vagy tevedes lehet." - Véleményed szembemegy a kutatók többségének véleményével, de itteni összefoglalásod is arról tanúskodik, hogy még mindig szívesen vetődsz árnyékra. Mert senki nem állította, hogy mindenütt ismert volt, és nem is kellett mindenütt ismertnek lennie, hogy ez lehessen az eredeti.

 

----

 

Az első utalásod mögötti tanulmány igencsak kétes alaposságú. Semmit nem szól arról, hogy a "monogenész theosz" sokkal nehezebb olvasat, mint a "monogenész hüiosz," és hogy a lectio difficilior (nehezebb olvasat) már háromszáz éve a bibliai szövegkutatás nagyon erős szabálya. Márpedig az "egyszülött Isten" a szokatlanabb, nehezebb olvasat, és az "egyszülött Fiú"-ra való másolói átírás sokkal valószínűbb volt, mint a fordított irányú. Ez amellett szól, hogy az "egyszülött Isten" szöveg az eredeti. Persze a szerző a Metzger-féle szövegkommentárból beéri Wikgren különvéleményének közlésével, és nagyvonalúan eltekint a bizottság tulajdonképpeni állásfoglalásának említésétől, és még összefoglalásától is. Holott ez az állásfoglalás nagyon erősen támaszkodott a "lectio difficilior" tényére.

 

A másik gyengesége ennek a cikknek, hogy az "egyszülött Isten" szövegtanújául hozott, az ellenoldali tanúknál jóval ősibb papiruszokat jobb híján csak azzal véli lefegyverezhetni, hogy az alexandriai bibliamásolókat és tanítókat gnosztikus beütéssel vádolja. Ennek dacára továbbra is az alexandriai szövegcsaládba tartozó tanúk a fellelhető legjobbak ma, és aki ezeket el akarja vetni, annak az ittenieknél erősebb érveket kell hoznia.

 

-----

 

A második írás csak idézi a Metzgert, de nem idézi magának az UBS4-nek az apparátusát. Ezért hát én idézem - az első hivatkozásod nagy szégyenére: mert kiderül belőle, hogy olyan, éppenséggel nem gnosztikus beütésű egyházatyák is ismerték a "monogenész theosz" olvasatot, mint Nüsszai Gergely vagy Epifániusz. Ahogy a Sinaiticus meg a Vaticanus is ezt hozza.