Amit leírtál, azzal teljesen egyetértek.
Ám két fontos tulajdonságának a megváltoztatása (a használt étolajról lévén szó) volt a legfontosabb motiváló tényezője a kísérletezéseknek:
-viszkozitás megváltoztatása
- és ezzel együtt az égésterméknek, a füstnek a "lacikonyha" szagától való megszabadulás
(mint "messze hallatszó árulkodó kiáltás" a használt üzemanyag jellegéről)
Tehát amikor az E85-el való kísérletezések elkezdődtek, ez volt a két legfontosabb megoldandó kérdés.

Hogy az üzemanyagellátó rendszer erre hogy fog reagálni 10000 Km után, az attól is függ, hogy az adott motor üzemeltethető-e biodízellel a gépkönyve szerint, és hogy a NaOH-ból mennyi marad az anyagban. De mivel az NaOH lúgos kémhatású, így a fémeket oxidálni, korrodálni nem fogja. A tömítéseknek, gumi, és műanyag alkatrészeknek árthat a lúg. Talán még azon motorok esetében is, melyekben bírja a metilésztert, merthiszen a szabványos
RME (repce metilészter) lúgmentes. De ez az információ is megtalálható a korábbi hozzászólások közt, így aki mégis járni akarja az ismeretlen utat, annak számolnia kell a hosszabb távon esetleg bekövetkező meghibásodásokkal, melyet a nem szabványos anyag használata okozhat.
Természetesen az emissziós anyagok milyensége is vizsgálandó lenne. Valószínűnek tartom, hogy ártalmasabb a szabványos anyagénál, mivel biztosan nem fog senki abszolút glicerinmenteset készíteni otthoni körülmények közt. Azt pedig tudjuk, hogy a glicerin égése során súlyosan ártalmas égéstermék keletkezik.

Egyébként ezek az akciók, -- amennyi macerával jár a dolog, ( kiváltképpen a használt olaj esetében) --, valószínűleg mindenkinél megmarad a kísérlet szintjén.

Üdv.