”… melyik Bp.-hez hasonló fővárosra gondolsz, ahol egyáltalán nincs föld alatti vonal? Párizsra például? Ott van 23 is. Bukarest? Ott 4 vonal van….”

Súlyos tévedésektől hemzseg a szöveged. Először is tisztázzuk, mit értünk Budapesten. Én Budapesten azt a 6-700 ezer lakosú várost értem, ami a hajdani Kis-Budapest volt. A többi Budapest az már agglomeráció, falvak tömkelege a közigazgatási határon belül. Ha ezt a zónát meg akarod feleltetni Párizsnak, akkor ebben a zónában 10 millió ember él, ami ugye nagyságrendi különbség. Ha Kis-Budapestet felelteted meg Párizsnak, akkor már csak 2,5 millió lakossal kell számolnod. Ezt szolgálja ki Párizsban a 21 földalatti villamos, mert az ottani metró paraméterei kb. ennek felelnek meg (a nálam nagyobb tudósok majd helyreigazítanak).

Ha ellenben Kis-Budapestet vesszük a maga 6-700 ezer lakosával, akkor Amszterdammal, Kölnnel, Hannoverrel, Stuttgarttal, Helsinkivel lehet összehasonlítani. Ebből a sorból Köln már kilóg a millió fölötti lakosságszámával, de mindegy, ez csak a mondandómat erősíti, Kölnben ugyanis nincs metró. Amszterdamban egy vonal van, Helsinkiben szintén, a többi városban pedig olyan metró van, amelyik érdekes módon hol az utcán megy és sárga, hol a föld alatt és sárga. Nyilván azért avn ez így, mert erősen elszegényedett, önmagukat nem találó, rosszul szervezett és irányított városokról van szó.

Bukarest jó példa: El lehet olvasni az 1984-es Eisenbahn Jahrbuch-ban (Transpress Verlag, Leipzig), hogy miért és hogyan épült a metró Bukarestben. Meg lett mondva, hogy kell, mert Hauptstadt der sozialistischen Volksrepublik Rumaeniens.