Mi is kistarcsán voltunk az MR vizsgálaton, addigra már érettebb volt az agya, igy nem annyira borzasztó a lelet epilepire utaló jelet nem találtak.bébi korában volt..
minden leletünk amugy pocsék volt épp csak keringett és lélegzett akkoriban..
aztán a szeme is elkezdett spontán javulni hetente figyelték kell e mütét vagy sem..
iskolába kerüléskor kapott csak szemüveget.ahogy lazultak az izmai ugy alakult a szeme és látása is..fénylátóként hoztuk haza...
sint az utcán nem használunk.nem utcai viselet illetve a mostani igen, de hosszu nadrággal vagy csak itthon..
nálunk a bottal járás volt első fura élmény, az utcán csapat gyerek rohant oda,hogy miért jár bottal. többet soha nem akart bottal kimenni az utcára.inkább rám támaszkodott..
mostanság merült fel a konduktorban,hogy ujra kellene a bot-de eleve elutasitotta..
tesók vannak böven) nálunk is sokat számitott,bár ö amugy is egy küzdö szellem és az akaratát jó helyen alkalmazza..
minket rendelöben ért olyan élmény ekkora gyereket viszek az ölembe?-- mondtam ha kivárja azt a tiz percet mig megtesszük ezt a 3métert akkor leteszem..
aluljárok lépcsöjén vannak beszólások, de már meg sem hallom,és egyszer rohant nekünk a nö egy metronál,hogy miért nem sietünk és meglökött minket, majdnem felboroltunk akkorát üvöltöttem vele,hogy magamis meglepödtem.. nyilván oka van annak amiért lassabban haladunk..
pethö felé járó buszon az idösemberek is(nem kérésre) felállnak ha gyerek száll fel,mert sejtik a dörgést.)
mig máshol gyakran az sem tetszik ha egy félpopsinyi helyet kérek..
itt ahol lakunk már megszoktak minket kedvesek nincs furcsálló tekintet és kérdés.igy elkezdtük az életet is gyakorolni, a közértbe egyedül bemegy a turorudijáért. rá nem szolnak,hogy vegyen kosarat ,mivel azzal már nem tudna haladni, én kinnt várom, és élmény volt,hogy elesett felsegitették. a suliban megszokták,de elöre felkészitettük a szülöket azok a gyerekeiket ,utána az ofö tartja kézben ha adodik probléma..
nálunk mindig hirtelen kiugrással jönnek az eredmények,és ha sokáig semmi akkor hajlamos vagyok kicsit magam alá esni, de ez csak pillanatnyi az élet zajlik körülöttünk. legutobb maga a konduktor kérdezte meg,hogy tudunk mi mosolyogni...
sikeres mütétet nektek.. szerelkezz fel rajztáblával is,hogy a mütét után az ágyben félig fekve is tudjon majd rajzolni...
