Tegnap rokonsággal beszélgettünk, és többek között elhangzott ez a megtörtént eset is:

Egernél történt cirka 50-éve ez, hogy egy időben tünedezni kezdtek el a nők és gyerekek közül a külterületeknél az erdőkben, nem tudni hová. Már nem mertek egyedül sétálni a közeli erdőknél, amikor egy ligetes részen egy fiatal jegyespár sétálgatott és a nőnek el kellett vonulnia bokorba (megesik ez manapság is), aztán a vőlegény csak várt, csak várt.. de nem jött vissza többet a nő. No, elment megkeresni, de a bokroknál semmi nyoma, ezért tovább keresett beljebb haladva az erdőben, mikor észrevett egy oláhcigány tábort, amolyan vándorló banda lehetett. Elment szólni a rendőröknek, és mert hasonló eltünések már voltak feljegyezve addig is, kivonultak, körbevették a tábort, és megtalálták a nő... holttestét. Kiderült, hogy az elrabolt, legyilkolt nőket és gyerekeket megfőzték és megették (a férfiak húsa nem volt olyan jó...).

A hatóság akkor legalább nem szarozott ezek után. A gyerekeket állami gondozásba vették, a felnőtteket nyilvánosan kivégezték.

Amúgy is meg akartam jegyezni, hogy nem elégednék meg pusztán a halálos ítélet visszaállításával: nyilvános akasztást is lehetne néha tartani, mondjuk a Kossuth téren. De minimum a többi, nem halálra itélt (vagy még nem elitélt) szeme láttára.

Uff! Én beszéltem. Hau!