Nos akkor Biczere hadi kitérő története. Ez az utolsó hadikitérő a Szegedi Területi Igazgatóság területén. Volt még Békéscsaba-Szajol vonalon néhány, "Gyomai tanyák" (935/944 szelvényköz) és "Dobozmegyer" (1183/1192 szelvényköz). Biczere egyszerre épült "Solymosrét" hadikitérővel, mely Gyula-Sarkad között volt (640/650 szelvényköz). Hogy miért volt rájuk szükség? A Központi hatalmak, azaz az Osztrák Magyar Monarchia és Németország az Olasz és Erdélyi front között mindíg a hadi cselekményeknek megfelelően utaztatta bakákat és a hadfelszerelést. Az útvonalak klf. fedőnévvel voltak, az "Árpádlinie" az Apahida-Nagyvárad-Csaba-Szeged-Szabadka-Újdombóvár-Gyékényes-Zágráb-Károlyváros-Laibach utat jelentette dédapáink számára. A forgalom nagysága követelte meg az un. hadikitérők építését, itt nem kellett sem árú, sem utas, így Bicerén sem. Itt már az Alföld Fiumei Vasútnak adott volt a 43 sz. pályaőr háza. A 795/805 szelvényközbe épített forgalmi kitérő 132 tengelyes vonatokat tudott félreállítani és mint írtam, 1917.X.20.-án volt a Műtanrendőri bejárása. A Nagy Háború után nem szedték fel, hanem megmaradt réparakodónak, a Sarkadi Cukorgyár bérelte. 1958-ban minősítették át állomásnak, valószínűleg ekkor épült a forgalmi és felvételi épület, valamint a gyulai oldali váltóőrhely. Gyerekkoromban mindíg itt keresztezett a Kőrös Express a személyvonatokkal (1985-1989). A répaforda vonatok is itt áltak félre, de ez 1998-ban a cukorgyár halálával megszünt. Emiatt hamarosan József Szanatórium térközőrhely és jegykiadó hely megszűnt, valamint Bicerét is leépítették, a gyulai oldal váltója ki van szegezve (ahelyett, hogy rugós lenne!), a váltóőr ház bedeszkázva. Jelenleg hivatalos menetrend szerint itt nincs kereszt, csak késéseknél áll be a csaba felől érkező a kitérő vágányra, majd kereszt után visszatol. Mindkét irányból nem biztosított fény bejárati jelzők vannak előjelzővel és Békéscsaba irányába kijárati fény jelző van, ez már biztosított. Napi 2 utas van Gyulára és Békéscsabára + a szolgálatváltás... Volt egy váltóőr házikó a felvételi épülettel szemben is, de azt elbontották.
Amit elhalgattam, a réparakodás (IX-XII hó) az átmenő fővágányon folyt, azalatt a vonatok a kitérő ágon haladtak át!
A 43 őrházban élő baktercsalád (mint mindenki más) a sok jószág mellett tehenet is tartott. Ezt csak a bakterné fejte. Mikor egyszer betegség döntötte ágynak, nem volt más lehetőség, a bakternak kellett megfejnie. De hogy a jószág leadja a tejet és ne rúgja ki a baktert páros lábbal az istállóból, felkötötte az asszony babos fejkendőjét, igy csapván be az állatot. Igen ám, de mindezt szolgálatban! Mikor kiszaladt a vonathoz, a mozdonyvezető és fűtő elképedve bámulták a feszes vigyázállásban tisztelgő fejkendős váltóőrt, majd Gyulára beérve az állomásról a forgalmistával egyetértésben mentőt küldtek a megbolondult bakterhoz...
Ami még érdekesség, hogy az átmenő vágány 2 éve átépült 54 kg/fm súlyúra, SKL (az a rugós, nem?) leszorítással.