Óvóhelyek Magyarországon

 

 

Budapesti metró

 

Hármas metró:

A hármas metró első PV-szakaszán Pillangó utcától kezdődő alagútszakaszban nyolcezer embert tudnak háború esetén elhelyezni, a teljes metróhálózat pedig nagyjából 220 ezer ember menedéke lehet. Elsősorban a hadiüzemek dolgozóit költöztetik ide.

A mérnököknek négyféle háborús helyzetre kell felkészíteniük – a BKV pénzén – az alagútrendszert. Első fokozatban csak a „betelepült lakosság” ellátását biztosítják, lent lehet aludni és mosakodni. Ha a helyzet úgy kívánja, akkor az önálló áramforrás és levegőtisztító berendezés több napon át el tudja látni a bent lakókat. Saját kútjai is vannak a metrónak, ezek fúrt kutak, innen mindenki vehet vizet. A Pöttyös utcánál pedig kórházrészleg várja a sérülteket, a védelmi gyakorlatok idején ide a kórházak is kitelepülnek, rengeteg orvost, ápolót, és még több gyógyszert szállítanak ide egy éjszakára.

Hadi helyzetben pedig két és fél perc alatt tudják atombiztosan lezárni az alagutakat. Hogy a bejáratoknál ne legyen tumultus, riasztás esetén az összes mozgólépcső lefelé megy, így rövid idő alatt is bejutnak annyian, ahány ember lent elfér. A lenti világban vannak zuhanyzók, vécék és raktárak, de ezenkívül csak műszaki helyiségek és az állomásparancsnoki irodák szolgálják a védelmet. Ágyak sehol nincsenek, a „betelepültek” az állomások peronjain húzhatják meg magukat, de az alagutakban lévő metrókocsik is hálóhelyek lehetnek.

 

 

Kettes metró:

Egy városi legenda szerint a Kossuth tér alatt titkos alagút köti össze az ország házát a kettes metróval. A Tőzsdepalota mögött van egy lakóház, amelynek hátsó traktusából korábban állami hivatalok irodáit lehetett megközelíteni, az udvar közepén pedig egy kör alakú betontömb áll. A BKV létesítménymérnökei innen indulnak el minden kedden a földalatti rendszer állapotát ellenőrizni. A 4000 négyzetméteres 13 emelet mélyen kialakított, kétszintes objektumba egyetlen liften - vagy két lépcsőn - lehet lemenni. Az elektromos rendszert az elmúlt tíz évben alig javították. A terek hatalmasak, a vastag betonfalakkal együtt több ezer köbméter földet kellett innen a felszínre vinni egy aprócska felvonón, utána pedig egy szűk ajtón kitalicskázni az utcára. A mélyépítő mérnökök szerint valószínű, hogy néhány munkás sosem jött ki innen élve. Több száz rab dolgozott a létesítményen. Az egyik közeli pincében pedig több ember holttestét találták 1985-ben.  A BKV mérnökei úgy tudják: az F-4 jelű óvóhely eredeti célja szerint veszély esetén helyet adott volna a Parlament irodáinak. Az F-4 nem hétköznapi irodistáknak, hanem Rákosi Mátyásnak és a Magyar Dolgozók Pártja KB-tagjainak épült. A BKV-sok úgy tudják, hogy nincs átkötés a Kossuth téri épület felé. A parlamenti óvóhelynek azonban van összeköttetése a metróval. A pincerendszernek van egy másik nyúlványa is, ami a Szabadság téri szellőzőkhöz vezet. Egyikükből kényelmes lépcsőn a felszínre lehet jutni, de nagyon sok rács védi az MTV-székház melletti nyílást. A vizesblokkok elborzasztó látványt nyújtanak, pedig soha nem használták őket. A külön szobákban elhelyezett akkuk már rég lemerültek, az aktív szénnel működő légtisztítók pedig szobányi méretűek. Miután a polgári védelem lemondott az F-4-ről, a BKV már többször szeretett volna megszabadulni a felesleges ingatlantól. Az elképzelések között szerepelt gombatermelő üzem és diszkó is, de eddig még nem találtak vevőt.

 

Forrás:  http://www.bunkermuzeum.hu/