Sziasztok! Nagyon köszönöm a kedves, gondoskodó hozzászólásokat, kicsit már zavarba is hoztok, annál is inkább, mert a reakcióitokból ítélve az az érzésem, hogy a múltkori hirtelen elkeseredésemben talán sötétebb képet festettem a ténylegesnél. Hál’ isten mélyebb depresszióm csak az elején volt és akkor sem túl hosszú ideig, az utóbbi bő hónapban inkább csak a Zitka említette apatikus kedvetlenség jellemez. Persze ez sem egy kellemes állapot, de ha az ember tudja, hogy átmeneti, akkor el lehet viselni. Abban teljesen igazatok van, hogy van hajlamom a depresszív állapotra, sose voltam az az életvidám, kiegyensúlyozott, energikus nőszemély, és éppen ezért szerettem volna mindenképpen elkerülni az alulműködést: gondoltam, elég nekem megbirkózni a már meglévő melankóliaadaggal. Járok egyébként kezelésre már hosszabb ideje, ugyan nem pszichológushoz, hanem természetgyógyászhoz, aki többféle módszert ötvöz, és így próbáljuk rendbe rakni azt a problémacsomagot, aki vagyok: a betegségeim és lelki nyavalyáim közös gyökerét és összefüggéseit. Konkrét kezelést is kapok, de számomra leginkább egyfajta pszichoterápiaként fontos mindez. Benne megtaláltam azt a partnert (több melléfogás után), akiben megbízom, akivel fenntartás nélkül együtt tudok munkálkodni. A túlműködésem kialakulásakor ugyanezt tartottam szem előtt, és addig mentem, amíg meg nem találtam a nekem leginkább megfelelő orvost. De nem vagyok abban biztos, hogy az alulműködés gyógyszerezéséhez is valóban szükséges ez a bizalmi viszony – valahogy úgy képzelem, hogy innentől már nem a gyógyulás/meggyógyítás dimenziójában mozog ez a folyamat, hanem egyszerűen csak időszakosan oda kell járulni a hiányzó hormont adagoló célszemélyhez, akivel (legalábbis a gyógyszeradag beállítása után) a személyes kapcsolatom irreleváns, amiként a gyógyszertáros szimpatikussága sem befolyásolja a gyógyszer hatékonyságát. Tapasztalt alulműködők, kíváncsi vagyok a véleményetekre, így van-e, vagy óriásit tévedek. És még azt szeretném megtudni tőletek, amit már a múltkor is kérdeztem: mennyire tutira informatív alulműködésben csak a TSH? Ha az jó, biztosan jó az FT4 is? (FT3-ról nem is beszélve, amit végképp nem néznek – miért? T3 nem lehet kevés, vagy csak úgysem lehet pótolni?) Szóval valaki okos és tapasztalt homályosítson fel legyen szíves, mik a tendenciák.
Babancs, te is nagyon régen nem jelentkeztél! Írjál, mi van veled, hogy vagy!