Tisztában vagy te azzal, hány bronzkori népnél játszott még fontos szerepet a ló? A venétekről például hallottál már? Vagy a szigünnákról? A kimmerekről-szkítákról ne is beszéljünk...
-------------------------------------------------------------------------
Inkább idézem magamat a hatti rovat 1458. hsz.-ából:
Venét lovas ábrázolása egy paduai síremlékről
Venetica c. tanulmánysorozatában (Antik Tanulmányok XXXII–XXXIV) Harmatta kifejti, hogy nemcsak a vend (venét) helynévanyag, de a Pécshez közeli Szentlőrinc község mellett talált feliratok is messzemenően alátámasztják azt a régészeti felismerést, hogy a venétek a mai magyar Dunántúl területéről vándoroltak Észak-Itáliába. Velence névadói eszerint a mai Magyarország területéről költözködtek nyugatra, de helyben maradt csoportjai nyelvüket még a Kr. e. IV. században is őrizték. Ezek a Balaton--Dunakanyar vonalától DK-re élő vend közösségek a leletanyag tanúsága szerint közvetítő szerepet játszottak Itáliába szakadt rokonaik és a környező más népek között. Hérodotosz (V, 9) említi, hogy a Médiából származó, méd viseletben járó szigünnák határai közel estek a venétekéhez, és a helynévanyag mellett ezt a képen látható paduai lovas zablája is megerősíti, ez a típus ugyanis a kocsitemetkezéseiről ismert szentes-vekerzugi sírokból ismert. A lovas babérlevél alakú lándzsahegyéhez hasonló a szentlőrinci temető 18. sírjából került elő.
-----------------------------------------------------------------------------
Idézem magamat továbbá ugyanezen rovat 1315. hsz.-ából:
Lókoponya
Скелет лошади из квадриги (четверки лошадей), сопровождавшей колесницу с киммерийским "аристократом"
Harmatta a szigünnák és az agathürszoszok (akacirok vagy kazárok) szkítáktól nyugatra megtelepedett népét is kimmereknek gondolta. Szerinte ezek a Kárpátok hegyláncainak köszönhették, hogy függetlenek tudtak maradni a szkítáktól.
----------------------------------------------------------------------------
Ezt pedig a méd rovat 541. bejegyzésében írtam:
A mai magyar Alföldön és talán a Dunántúl déli részén Hérodotosz szerint a Médiából származó, méd viseletben járó szigünnák éltek, akiknek kocsiját alacsony, hosszúszőrű lovak húzták (V, 9). Bóna lehetségesnek tartja, hogy a mezőcsáti kultúra népével (vagy annak egy részével) van dolgunk. A Hérodotosz említette alacsony, hosszúszőrű lovat a mezőcsáti kultúra népessége terjesztette el a Kárpát-medencében. A szigünnák lovainak archeozoológiai vizsgálata megállapította, hogy 135 cm-es marmagasságukkal közbenső helyet foglaltak el a 145–150 cm-es marmagasságú szkíta lovak és a lényegesen kisebb termetű nyugati lovak között. Bökönyi és Harmatta szerint a venétek is ezeknek a Médiából származó szigünnáknak a lovaira alapozhatták híres lótenyésztésüket és -exportjukat. Vö.: Bökönyi in Acta Arch. Hung. XVI, 1964, 234. skk.; Harmatta: A görögök kapcsolatai a Kárpát-medencével Dareios szkíta hadjáratának idején; in: Antik Tanulmányok XXIX (1982), 3. o.
----------------------------------------------------------------------------
Néha csak el kéne olvasni, amiket ide befirkálok. Vagy néhány összefoglaló kötetet kézbe venni.
