Szia!

Igen, arra emlékszem hogy fehérre és színesre külön ecseted van, de én arra gondolok ha netán egy sárga festés után kéket kéne festened, akkor a higító színezéke csak megfogja kicsit az ecsetet ami miatt lesz egy kis színkeveredés.

Az az ecsetre tekert rongy kicsapáskor baromi jó ötlet! Nem csap két méterre mint első alkalommal :-)

80-as csiszolóvásznon úgy vettem észre szépen lehet koptatni az ecsetet, olyan mozdulatokkal, mintha festenék. Ugy vettem észre a szálak vége ilyenkor begöndörödik, gondolom ezért nem húz aztán majd olyan mély éles vájatokat festéskor, azaz mint mondád "szebben lehet vele zománcozni".

Irtal egy nagyon hasznosat lejjebb:

1. Az anyagot felviszed egyenletesen erősebb és sok oda viszza mozdulattal hogy befogja a felületet, egyszóval kapaszkodjon mindenhol a felületbe. itt még nem lényeges hogy ne legyen csíkos
2. Bemártott és kissé lehúzott ecsettel elhúzod kétszer könnyedén egymásra merőleges irányba ilyenkor lesz egyenletes a réteg. Ilyenkor már nem kell sok festéket felvinni. az utolsó elhúzásnál jóformán csak az ecset súlya legyen a nyomóerő.

Kérdeztem hogy mennyi idő teljen el a két pontod között, és ez újfent fontos lenne, mert ez roppant lényeges. Főleg hogy elég csíkos (ecsetnyomos) felületet produkálok.
Tehát mondjuk tenyérnyi felület egyes pont, aztán ugyanez a tenyérnyi felület kettes pont, vagy az egész felület egyes pont és utána egész felület kettes pont?

Ezek egyébként a 2 alapozásra és a zománcozásra egyaránt vonatkoznak?

Kösz szépen!