Egy ideig? Mondjuk, hogy inkább ez volt eleddig a jellemző, és ki tudja mit hoz a jövő. E tekintetben nem lennék optimista. Az ember már csak olyan, amilyen.

Bármely ideológiára igaz - legyen fasizmus, kommunizmus, keresztény vallás, mohamedán, vagy bármi más hasonló, de még a demokráciának is vannak ilyen vonásai - ha egyeduralomra tör, sőt ha még el is éri, minden eszközzel küzd, hogy a rivális ideológiákat gyökerestűl irtsa ki, vagy legalábbis egy kontrolálható közegbe szorítsa vissza.  A többieknek meg agymosás. És ne gondoljuk, hogy a demokrácia nem az agymosásról szól,  mert muszály arról szólnia. A többiről nem is beszélve.

De ez mind nem a hitről, nem Istenről szól, hanem a politikáról. A kereszténység az egyik legvéresebb kezű vallás volt, amíg ő legimitizála a politikai hatalmat, és ezáltal maga is a hatalom forrása volt. Ebben nincs semmi meglepő, emberekből áll az egyház is. Enek így semmi köze Jézushoz és a tanításához, mert szöges ellentétben van vele.

A világ egyik részén manapság az egyházak ki vannak rekesztve a politikai hatalomból (szekuláris) , másik részén ez elképzelhetetlen lenne jelenleg még. De ez nem lefutott meccs.