Élvezettel olvasom agyament dolgokat, résztvenni továbbra sem kivánok benne, meggyőzni egyeseket amúgy is lehetetlen, írtam róluk sokszor, ők az egyvéleményűek, csak egy vélemény számít, az övék.

Tisztelettel szeretném felhívni a figyelmet, hogy kilencedik gyerek vagyok, esetleg a fateromnak lehetne-e esetleg utólag valami posztumuszt adni, ráadásul 1907-ben, akkor még hozzánk tartozó Erdélyben született, ha nagyon megpiszkálnánk a dolgokat, balkézre is dolgozott az öreg.
Ha igazolni kell majd magamat a következő tíz évben, kérem ezt figyelembe venni.
keresztlevelem már van, nagymagyarországtérkép az autómra ötperces készenlétben, örülnék, ha tájékoztatást kapnák, hogy mit tegyek még, hogy megússzam a jövőt.
árpapa a szapora magyar!! :-))

Ps: a fater csendőr is volt, de kibaszták mint komcsigyanúsat, a komcsik meg szivatták mint próbacsendőrt.
mintha hasonló pályát járnék be, a történelem ismétli önmagát.