Ok, nézzünk 3 verziót:
1. Külső támadás éri a Cseh Köztársaság nevű államot, mert a területén élő ugandai kisebbséget (valakik szerint) elnyomják és ezért az ugandai haderő felsorakozik a határon és segíteni próbál a sajátjainak, aknavetők, harckocsik és támogató helikopterek formájában.
Következmény: A cseh hadsereg, mint a NATO helyi ereje (!) gyorsan reagál, tüzérségével ellenáll, helikoptereiel, tankjaival, repülőivel stb. kitart 4 hétig. Súlyos harcok árán és nagy veszetséggel, de erősen lelassítja a túlerőben lévő ugandaiakat, akik szintén hatalmas veszteségeket szenvednek. Mivel az ellenálláshoz minden katonára szükség van, ezért eközben mozgósítják a civil tartalékosaikat, akik 2 héten belül részben átveszik a katonáktól azok napi feladatát: laktanyákat őriznek, gépkocsit vezetnek, főznek és sebesülteket ápolnak, ill. szállítanak. 4 hét alatt a NATO minden segítséget megszavazott, ENSZ-el egyeztetett, csúcsértekezletet hívott össze, válság tábot állított fel, beavatkozási tervet készített és egységeket jelölt ki azok végrehajtására (és természetesen egyik állam sem vétózta meg ezt, mindenki harcba küldi a fiait...) a cseh hadsereg az utolsó hangárig megoldotta a szövetségesek befogadását és az 5. héten Avianoból elindulnak az F16-osok...
2. Külső támadás éri Magyarországot, mert a területén élő ugandai kisebbséget (valakik szerint) elnyomják és annak anyaországa így próbál meg sajátjainak segítségére sietni. Az ellenséges csapatok felsorakoznak a határon, aknavetők, harckocsik és támogató helikopterek formájában. A MH megpróbál ellenállni, kivezényli 8 mozgásra képes harckocsiját és 5 mozgásra képes helikopterét a helyszínre. Más eszköz nem áll rendelkezésre. A különleges erők hihetetlen harcok árán az első 3 órában odavesznek. A harckocsizók is, a Mi24-ek pedig el sem jutnak a határra, műszaki hiba miatt. A Migek nem tudnak felszállni, a Griffekhez meg nincsen fegyver. Ezután nincs ki ellenálljon. A Magyar Gárda is felvonul (a teljes létszám egy tizedével, mert a többieknek időközben más dolga akadt), bár a lakosság egy része ezellen erősen tiltakozik, ami miatt tovább nő a belső feszültség, de képzettség és fegyverek hiányában természetesen ők is elhullanak, őket nem is a főerők, hanem az ugandai felderítő előörsök gyűrik le. Két napon belül a parlametre kitűzik az ugandai zászlót. A NATO ezidőalatt tanácskozik, szavaz, válságstábol, ENSZezik stb., de sajnos nem a feltartóztatásra, hanem a feszabadításra kell tervet kidolgoznia, ami sokkal nagyobb erőfeszítést igényel. Ezt persze mindenki nehezményezi, a tagállamok nem akarnak elegendő katonát harcba küldeni, és elegendő anyagi forrást biztosítani. A magyar lakosság ezidő alatt már 3 hónapja az ugandai bábkormány diktatúrája alatt sínylődik. Ezután megjön a segítség, amiben kimagasló szerepet vállalnak a román és szlovák felmentő seregek is. A baj 1 év múlva múlik el. Ekkor Kiss Pista, Magyarország miniszterelnöke levélben kéri szlovák és román kollégáját, hogy vonják ki csapataikat Miskolcról illetve Debrecenből, mivel a baj már elmúlt. A válasz azonban az, hogy inkább maradnak még egy kicsit, nehogy visszajöjjenek az ugandaiak.
3. Magyarország és Csehország összevesznek egymás kisebbségeinek elnyomása miatt...
Érted mire utaltam? Itt mi vagyunk a NATO. Mi lennénk az első vonal.
