Szia Juditka66,

 

Hát teljesen letaglózott a történeted (úgy, mint brilians-é is). Nagyon együttérzek veletek. És jobbulást kívánok nektek.

Addíg, míg nem kerültem "ebbe a táborba", semmit nem tudtam az egészről. Most már sajnos tudom.

Szerencse vagy idegesítő-e, attól függ honnan nézem, mert Én ha már valamim fáj egy ideig (ha vérzik meg pláne), nem hónapokig, akkor elkezdek az orvosok nyakára járni.

Hozzá kell tennem, hogy egy "bagatel"  női dologgal így sem kezdtek semmit majd 5 évig (pedig legalább 10 orvosnál voltam). De szerencsére találtam egy nagyon lelkiismeretes orvost, és úgy néz ki már 6 hónapja tünetmentes vagyok.

 

Ennél a problémánál nem szeretném megvárni a 5 évet.

A Te történeted kapcsán még jobban érik benne az, hogy mikorra  bejelentkeztem elmegyek, mégha tünetmentes vagyok is.

 

Még egyszer jobbulást neked és brilliansnak.

 

 

Üdv

 

zszsuga