Hm... mikor gimis koromban másik városba mentem tanulni, és cska havonta egyszer mentünk haza, és jött az első iylen alkalom, és úgy volt, h az öcsém vár az állomáson, és nem volt ott, hát hatalmasat facsarodott a szívem :-((((
(MEgjegyzem, akkoriban még nem volt telefon!...)
És megyek haza nagy szomorúan, és ott ül a kis édes és süti a palacsintát nekem :-)
Annyi tésztát bekevert, h nem lett kész a sütéssel, azért nem tudott kijönni elém :-(