Üdv!

 

Rendesebb reptereken F-16 üzemnap előtt fel szokták söpörni a kifutót, inkább minthogy beletervezzenek egy MiG-29 fajta kopoltyút a kosz ellen

 

Már bocs hogy belevau, de sugárhajtású gépek repülése előtt MINDEN reptéren le szokták takarítani a betont. Ez érvényes a szovjet üzemeltetési viszonyokra is. Lásd pl. a KrAZ-alvázú repülőtéri porszívókat... Tehát ha a szovjet csak a saját trehánysága miatt tervezte volna be a kopoltyút, akkor a gondolatmeneted alapján nem is tudom, hogy például a brutális levegőigényű utasszállítók hogyan üzemelhettek a mérsékelt övi reptereiken.

 

A 29-esek szívótorkolatainak méretét hasonlítsd össze a 21-es és a 23-as beömlőnyílásával! MEssze nagyobb náluk a két hajtómű levegőigénye miatt. Emiatt fokozott a veszélye ilyen-olyan törmelék beszívásának. Nem tudom, hogy a MiG-25-össel milyen üzemeltetési tapasztalatok voltak, de gondolom, hogy a kopoltyúk azért kerültek fel, mert a nagyméretű beömlők több szmötyit szívtak be. És ez nem jelenti azt, hogy a betont nem takarítják! A porszívó és a seprőgép után is maradnak kisebb szennyeződések (kavics pl) amik nem tesznek jót a hajtműnek.

 

Ezek után már csak a hab a tortán, hogy az NDK-ban a MiG-21 elé egy hordozható rácsszerűséget tettek a hajtómű indításakor, mert a közelben hagyott szerszámok, csavarok, egyebek könnyen találkozhatnak ilyenkor a turbinalapátokkal. Na a kopoltyú ezt is feleslegessé teszi.

 

Mondjuk a MiG-21 után a -23 és a -29 már nem üzemelt legelőről, elsősorban futómű gyengeségek okán.)

 

A futómű még bírná, de a 23-as hasa annyira alacsonyan van a gurulás közben, hogy tábori reptéren károsodna a gép a talaj egyenetlensége miatt. A 29-esről nem tudok nyilatkozni.

 

Az USA főbb szövetségesei általában az infrastrukturális fejlődés magasabb fokán állnak, mint a keleti blokk országai meg a harmadik világ, így külföldön is reális elvárás részükről a kulturált repülőterek használata, nincs szükség libalegelőkre.

 

A szovjet frontvadászoktól (MiG-21) meg reális elvárás volt a tábori repterekre való széttelepíthetőség. A várható csapás előtt egy meghatározott hksz. szinten szét KELLETT telepíteni előre kijelölt tábori repterekre a gépeket. (Háborús veszély hksz szintjén?) Nem azért, mert igénytelenek, hanem azért, mert így a bázisrepteret ért támadás esetén is megmaradtak a gépek és a szétbombázott beton helyreállításáig nem volt az ezred földhöz szegezve. A 23-asokkal mint frontvadászokkal már úgy számoltak, hogy a szárazföldiek által elfoglalt nyugati reptereken települnek majd.

A nyugati elképzelésekben a tábori reptér berendezése nem szerepel, de erre nincs is szükség, mert ők betonos tartalékrepterekben gondolkoznak. Lásd pl Pápa, vagy az USA-beli kísértetrepterek, ahol csak a beton, meg egy lezárt irányítótorony van.