Terep100/Kinizsi100 pontőrség, avagy a másik oldal

Hajnalban a Csanya űrhajó repített a rajtba. Ott a nevezési asztalnál tettem magam hasznossá és közben próbáltam egy-két mondatot beszélni a barátokkal, ismerősökkel.
Rajt után rögtön elindultunk a Pilis szerpentinre, a műúttól másztunk fel, Bobek, Csanya, Gáti Gábor és én. Csanya lent maradt az első kritikus kanyarban az egyik időmérő dobozzal, följebb 1-1 kanyarban letelepedett Bobek és Gábor is, én meg egészen fölmentem. Kicsit tovább is a szerpentinnél, mert napos helyet kerestem. :) Ahogy kiértem a fák közül a rétre, volt egy útelágazás egy elég szerencsétlen jelzéssel a fán, nem volt egyértelmű, hogy kopott a jel vége, vagy pedig nyíl, úgyhogy továbbsétáltam megkeresni a következő jelzést és a helyes oldalra helyezkedtem, hogy mutassam a jó irányt. Többen meg is kérdezték, hogy biztos nem itt kell elmenni jobbra?

Németh Csaba jött először, rögtön utána egy másik srác, aztán percekig senki és végül megindult a tömeg. Nálam volt a másik időmérő doboz, nem győzném megszámolni hány poén hangzott el a dugással kapcsolatban. :) Mindenki friss volt még, vidám és jókedvű.
10.15-ig volt nyitva a pont, 20-kor elindultam lefelé begyűjteni a pontőrtársakat és leballagtunk az autóig. A lefelé úton a tavalyihoz hasonlóan most is a "helósziajóutathajrá" volt a jelmondat, pár száz gyalogosnak köszöntünk és kívántunk jó utat.
Csanyáéknál bepakoltuk a következő pontunk összes kellékét, kitettük Bobeket és 1-kor már Koldusszálláson voltunk. Megkerestük az ideális helyet az árnyékban és terülj-terülj asztalkámat varázsoltunk. Jött Németh Csabi és aztán majdnem egy óráig csak üldögéltünk. Megbeszéltük, hogy jövőre Csabit később kellene indítani, mint a többieket. :) Aztán jöttek szépen sorban, ismerősök és ismeretlenek, etettünk, itattunk, biztattunk, továbbrugdostunk mindenkit. Meglátogatott bennünket Makiné és kibicajozott hozzánk speti, ő ott is maradt reggelig segíteni.
Sötétedés előtt kicsivel kitelepítettük a fák közül a táborunkat, hogy ha majd megindul a gyalogos roham, akkor is elférjenek. B_feri sajnos már csak látogatóként érkezett hozzánk, a T100-at nem tudta idén befejezni.
Kitelepült a szomszédunkba a Tengerszem, teát és zöldséglevest főztek a túrázóknak. És a pontőröknek. :)
Amikor T100 pontként már bezártunk, egy darabig ugyanabban a felállásban működtünk tovább, mert az volt a mondás, hogy a megmaradt kaját kioszthatjuk a gyalogosoknak is, úgyhogy pár óráig még a gyalogosok is a futók frissítőasztalával találkoztak, aztán belefáradtunk és önkiszolgáló lett a büfé. Gábor hazament, viszont megérkezett Gyaloggalopp, aki a célból futott vissza gyalogló barátok elé. Éjfél után Balázs és Nagy Peti is kijött a pontra. Petivel és Bükki Farkassal csapatmunkával megmentettük Gyaloggaloppot egy lódarázstól. :)
Nem egyszerű meló a Kinizsi pontőrködés, a legsűrűbb szakaszon, nagyjából 11-től hajnal 3-ig folyamatosan, sorokban jöttek a túrázók, megszámolhatatlanul sokszor hangzott el pár sláger kérdés: Hány km-nél vagyunk? Hány km van még hátra? Hány pont van még hátra? Hány km-re van a következő pont? Merre kell tovább menni? Merre van a sárga jelzés? Van szemetesetek? Van vizetek? Igyekeztünk mindenre türelmesen válaszolni, még századszor is, és még azoknak is, akik megpróbálták kiégetni a szemünket 1-1 erősebb fejlámpával.
Azt sajnálom kicsit, hogy a folyamatos pontőri feladat miatt a "mieinkkel" sem tudtunk beszélgetni kicsit, bár lehet, hogy nekik nem is lett volna beszélgetős kedvük. :)
Ahogy kezdett világosodni, láthatóvá vált körülöttünk a csatatér, ami engem kicsit elszomorított. Mindenfelé műanyag poharak jelezték, hogy miben tálalta a Tengerszem a szolgáltatást. Nem 1-2 darab, hanem nagyon sok. Pontzárás közeledtével már nem sokan jöttek, Csanya segített a Tengerszemeseknek megtisztítani a környéket. Fél 5-kor zártuk a pontot, még 1 óra volt, mire bepakoltunk mindent az autóba.
Nagyon hosszú nap volt, de a fáradtságért kárpótol a tudat, hogy talán egy kicsivel mi is hozzájárultunk a szép eredményekhez. Büszke vagyok rá, hogy pontőr lehettem "a" túrán, arra meg főleg, hogy T100 és K100 pontőr egyben, ezt nem sokan mondhatjuk el magukról. :-)
Csanyának köszönet az egész napos hangulatért és a reggeli hazaszállításért!

És hogy én is írjak "teljesítési" időt: 23:50

Gratulálok Mindenkinek, aki teljesítette a túrát és azoknak is, akik megpróbálták, de valami miatt nem jutottak el idén Tatára.