"Ki fogja olvasómat meghallgatni? Kinek mondja el

felfedezését? Ha nagyon erősködne igazának bizonyítására, még

az elmegyógyintézetben is kiköthetne miatta. Einsteinnek ez azonban

Einstein egyszer azt mondta: ha előállunk egy teóriával, oda kell

adni az általános iskolásoknak. Ha ezek az iskolás gyerekek nem

értik meg, akkor a teória nem jó. Ezzel az elméletével ellentétben

a „Relativity” című könyvében azt írja, hogy műve azoknak való,

akik egyetemi végzettséggel rendelkeznek. Ennek a kijelentésnek

katasztrofális eredménye lett.

Mivel Einstein a fény tulajdonságáért Nobel-díjat kapott, a világ

összes tudósa közül egyik sem akart lemaradni. Aki tehette, megvásárolta

a könyvét, hogy olvasták-e, nem tudom. Csak azt tudom,

hogy 1916 óta hajlongtak előtte. Képzeljük el, hogyan hatott ez a

könyv a különböző iskolázottsággal rendelkező emberekre!

Ha valaki egyetemi végzettség nélkül olvasta és nem értette,

műveletlennek érezte magát, nem szólhatott, nem mondhatott

véleményt róla. Aki egyetemet végzett, tudós vagy egyetemi tanár

volt és nem értette, butának érezte magát. Nem mert szólni, mert

szégyellte tudatlanságát. Ezek után nem véletlen, hogy a hetvenes

években az egyik alföldi egyetem professzora úgy tanította a

relativitás elméletét, hogy előre megmondta: senki sem fogja megérteni,

csak egyedül ő érti. Einstein olyan jó hírnévnek örvendett,

hogy egyik tudós se merte kijelenteni, hogy a könyvben írtak

egyes részeiben tévedett, és nem felelnek meg a valóságnak. Vagy

talán semmit sem értve belőle, rá sem jöttek erre?

Az emberek és néhány felelőtlen tudós fontos szerepet tulajdonít

Einsteinnek az atomenergia felfedezésében is. Holott 1939-ben

még halvány fogalma sem volt az atomenergia jelentőségéről. Erre

később Szilárd Leó, magyar származású tudós hívta fel a figyelmét,

amikor Einsteint a Long Island-i nyaralójában meglátogatta. Szilárd

Leó ugyanis kidolgozott egy teóriát, minek alapján (leegyszerűsítve),

ha az uránium atomját egy neutronnal bombázzuk, akkor

az atom széthasad."