malaka Creative Commons License 2008.04.02 0 0 1319
Ajándék a világ tetejéről

Tibet. Ha európai ember ennek a Himalája ölelésében fekvő országnak a nevét hallja, képzeletében egy csodavilág képe jelenik meg. Tibet sokak szemében a misztika, az érzékfeletti dolgok bölcsője. Talán földrajzi megközelithetetlenségének köszönhetően maradt a világ ősi tudásának őrzője. Ide nehezen jut el a civilizáció, s annak minden árnyoldala.Az emberek harmóniában élnek a természettel és önmagukkal. Ez a csodavilág egy ajándékkal örvendeztette meg a modern világ stresszel, rohanással teli életet élő emberét. Az ajándék neve. Pránanadi® Masszázs. Mit is tudhatunk erről a veszélytelen, kellemes hatású kezelési módról? Keleten már ie.:27OO-ból származó irásos emlékek számolnak be a módszer áldásos hatásáról. Az ősi masszázstechnikát kolostorokban őrizték, s napjainkban is ezekben a felszentelt épületekben sajátitható el a tradicionális módszer. Aki a masszázs oktatására vállalkozik, szigorú követelményeknek kell megfelelnie mielőtt engedélyt kapna a tanitásra. Az ipari társadalmakban működő orvostudomány meg tud védeni szervi bajok és fertőzések burjánzásától, élettartamunkat évtizedekkel hosszabbitja meg, de nem tud ellenszert nyújtani testünk rugalmatlanságára, izmaink elernyedésére. Örök igazság,hogy éveink előrehaladtával bölcsebbé válunk. Joggal tehetjük fel a kérdést: Mit ér a bölcsesség,ha szárnyaló gondolatainkat testünk fájdalma visszarántja a valóságba, élettapasztalatunkat nem tudjuk a gyakorlatba átültetni, mert kinzó fájdalmat okoz minden mozdulat. A masszázs segítségünkre szolgál, hogy testünk ne visszahúzó nehezék legyen szellemi, lelki fejlődésünk során. Rohanó világunkban az emberek elfelejtettek önmagukra és egymásra figyelni. Eltűnt a kommunikáció egyik legalapvetőbb eleme: az érintés. Aki úgy dönt, hogy a betegségmegelőzésnek, gyógyulásnak ezt a formáját választja, meglepődve tapasztalja milyen pozitív tényezők jelentkeznek a terápia során. Hatalmas élmény, hogy a gyógyulást egy másik ember érintése indítja el. Mint tudjuk, szervi problémáink zömét tudatunk kelti életre. A módszer hidat alkot a test és a tudat kommunikációjában. Mentális szinten is hatást gyakorol, melynek következménye az, hogy a tudatunk által produkált betegségek gyógyulási folyamata elkezdődik. Valószínű kevesen vannak, akik nem ismerik a stressz szó jelentéstartalmát. Ez a tudatállapot életünk egyik mozgatórugója. Nélküle nem éreznénk késztetést személyes céljaink elérésére. Ugyanakkor ha ez a feszült lelkiállapot lételemmé válik, megnehezíti sokunk életét. Álmatlanságot, személyiségzavarokat és szervi problémákat okozhat. A masszázzsal rendkívüli módon oldható ez a hosszú távon megterhelő állapot. Korunk egyik jellemzője a mozgáshiányos életmód, ami nem kis nehézséget vetít az izmokra és a csontozatra. Rendszeres masszázs mellett izmaink megőrzik optimális rugalmasságukat, kondíciójukat. Csontozatunk erős, ellenálló marad. Sajnos civilizált életünk hátrányaihoz sorolható, hogy szervezetünk egyre több méreganyagot halmoz fel az étkezéssel bevitt adalékanyagokkal, állományjavítókkal. A masszázs ezeket az anyagokat is eltávolítja szervezetünkből. Beindítja a nyirokkeringést és normalizálja a vérkeringést. Ezek a kedvező változások úgy indulnak el a páciens szervezetében, hogy gyógyulása nincs szigorú tilalmakhoz, megkötésekhez rögzítve. A kellemes, nyugtató légkörben eltöltött óra után energetikailag feltöltődve, frissen indulhat tovább, mintha napokat töltött volna regenerálódással. A módszer előnyei közé sorolhatjuk, hogy jól összeilleszthető más keleti gyógyító technikákkal (pl.: akupunktúra, akupresszúra, stb). Hangsúlyoznunk kell, hogy az időben elkezdett masszázs komoly egészségbeli problémáktól, betegségektől óv minket. Saját kezünkben van egészségünk alakulása, felelősek vagyunk életünk teljességéért. A masszázs ezen ágazata megtanulható képzett masszőröktöl, hogy át tudjuk adni másoknak az érintésünkön keresztül a gyógyítás és törődés csodálatos álldását Vegyük igénybe Tibet ősi ajándékát a masszázst, hogy életünk ne csak hosszabb, hanem egészségesebb és tartalmasabb is legyen, mint őseinké!

Bevezetés

Mindenkinek szüksége van arra, hogy lazítson, hogy kiszabaduljon az idő zsarnokságából. A zenehallgatás, Az égen vonuló felhők figyelése, a kavicsok és kagylóhéjak gyűjtése a tengerparton mind-mind agyunk megnyugtatását szolgálják, azt a célt, hogy a pillanat ártatlanságában visszaszerezzük teljességünk érzetét. Gyerekkorunkban fára mászunk és mezítláb szaladgálunk. Otthon érezzük magunkat a bőrünkben, és szoros a kapcsolatunk alaptermészetünkkel. De ahogy növekszünk, egyre több időt töltünk gondolatainkkal.
Elérkezett az ideje, hogy helyrebillentsük az egyensúlyt, s visszatérjünk testünkhöz azáltal, hogy újra felfedezzük az érintés szelíd művészetét. Közérthető nyelv ez, amellyel gyógyíthatunk, megnyugtathatunk, megszüntethetjük a fájdalmat vagy enyhíthetjük a feszültséget - s főként kifejezésre juttathatjuk azt, hogy törődünk. A masszázs, akár a tisztás az erdő sűrűjében, lélegzethez juttat, s ezenközben ellazíthatunk és átformálhatjuk magunkat. A masszázs segítségével ellensúlyozhatjuk a munkánkkal és háztartási teendőinkkel járó könyörtelen feszültséget. A kelleténél jóval több ember él úgy, hogy hozzászokik a merev testtartáshoz és a fájdalomhoz, s gyakran csak akkor döbben rá, mennyire feszültek az izmai, s hogy ez a feszültség mennyi energiát vesz ki belőle, amikor valakit masszíroz, vagy amikor őt masszírozzák. A masszázs lehet önismereti utazás, amely megmutatja, milyen érzés ellazítani, harmóniában lenni önmagunkkal, megtapasztalni a szabadon légző, álló és mozgó test örömét.

A masszázs hajdan és ma

A masszázs ilyen-olyan formáját vagy a kézrátételt évezredeken át alkalmazták gyógyításra vagy a betegek fájdalmának enyhítésére. Az antik görög és római orvosok számára a masszázs a gyógyítás és a fájdalomcsillapítás egyik fő eszköze volt. A Kr. e. V század elején Hippokratész, "az orvostudomány atyja" a következőket írta: "Az orvosnak sok mindenben járatosnak kell lennie, de elsősorban a dörzsölésben. Mert a dörzsölés helyére ránthat egy kilazult ízületet, vagy kilazíthat egy éppenséggel merev ízületet:' Plinius, az ismert római természetgyógyász állandó masszázsban részesült, hogy megszabaduljon az asztmájától, Julius Caesart pedig, aki epilepsziás volt, naponta tetőtől talpig végigcsipkedték, hogy könnyítsenek neuralgiáján és kínzó fejfájásain. Róma bukása után, a Kr. u. V században Európában keveset fejlődött az orvostudomány, a klasszikusok tanainak tanulinányozása és továbbfejlesztése az arabokra maradt. Avicenna, a XI. századi arab filozófus és orvos Kánon című művében megjegyezte: a masszázsnak az a célja, hogy "eloszlassa az izmokban levő fáradt s testedzés híján benn rekedt anyagokat". A középkori Európában megvetették a test örömeit, ezért keveset törődtek a masszázzsal. A XVI. században azonban, elsősorban Ambroise Paré francia orvos munkásságának köszönhetően, felelevenítették a masszázs gyakorlatát. Később, a XIX. század elején a svéd Per Henrik Ling kifejlesztette azt a technikát, amit ma svéd masszázsként ismerünk, s ami nem más, mint a kínai, az egyiptomi, a görög és a római testedzési és élettani gyakorlatok ötvözete. 1813-ban először vette fel tananyagába a masszázst egy stockholmi főiskola, s ettől fogva intézmények és gyógyfürdők alkalmazták szerte a kontinensen. Manapság a masszázs terápiás hatása ismét kivívta az őt megillető elismerést, s mind a műkedvelők, mind a szakemberek körében egyre népszerűbb a nyugati világban is. Keleten a masszázstechnika gyógyászati alkalmazását mindig többre értékelték, mint Nyugaton, s ősidők óta töretlenül foglalkoznak vele. Keletnek és Nyugatnak a masszázshoz való eltérő hozzáállása talán a tudományos forradalomra vezethető vissza, amely mintegy 250 évvel ezelőtt következett be Nyugaton. Az új tudomány következtében tudománytalannak minősítették a régebbi felfogásokat, amelyek összefüggést láttak a test, az elme és a lélek között, s idővel az emberi testet bonyolultan kifinomult gépnek kezdték tekinteni, amelynek szervizelését és kezelését csakis magasan képzett szakemberek, más szóval orvosok végezhetik. Keleten csupán a közelmúltban alakult ki efféle "tudományos" hozzáállás, ám a szegény vidéki lakosságban továbbra is él az ösztönös vágy, hogy az ősrégi hagyomány kifinomult módszereivel "egészségesebbre dörzsölje magát", bízva a "mezítlábas doktor" nagy tudásában a keleti orvoslás, ficamhelyrerakás és a kézi technikák terén. A Japánban elterjedt siacunak ez a hagyományos masszázstechnika az alapja, s miközben egyre inkább tért hódított, ki is bővült a klasszikus akupunktúraelmélettel, valamint a Japánban újabban elterjedt nyugati, csontbántalmat enyhítő és csontkovács-technikákkal. A reffexológia kezdetei nem ismeretesek - könnyen lehet, hogy a test bizonyos pontjaira gyakorolt nyomással végzett keleti kezelés ősi művészetére vezethető vissza. De bárhonnan eredeztetjük is, az biztos, hogy az ősi Egyiptomban már ismeretes volt, amiként azt egy orvos síremlékének a falfestménye is bizonyítja.

Az érintés nyelve

Érzékeink közül az érintés fejlődik ki először. Csecsemőkorunkban elsődlegesen fontos, hogy a tapintáson keresztül felfedezzük és érzékeljük a világot, s a növekedésünkhöz is szükség van szüleink szerető érintésére. Amíg érintésigényünk a megérintésünkkel kielégül, egészségesen növekszünk, ám ha ebben akadályoztatva vagyunk, a fejlődésünkben károsodás következhet be. Az ölelés és a simogatás, amelyben csecsemőként részesülünk, segítségünkre van abban, hogy egészséges képet alakítsunk ki önmagunkról, táplálja azt az érzést, hogy mivel megérintenek, elfogadnak és szeretnek bennünket. Több mint húsz esztendővel ezelőtt S. M. Jourard amerikai pszichológus kimutatta: annak érzékelése, hogy milyen gyakran érintenek meg bennünket mások, egyértelmű összefüggésben áll önbecsülésünkkel.
Újszülött főemlősökön végzett kísérletek azt bizonyították, hogy mennyire fontos a meleg, törődő anyával való testi érintkezés, s megfordítva, mennyire káros lehet testileg és érzelmileg az érintéstől való megfosztottság. Ha társadalmunkban megfosztanak valakit az embertársaival való érintkezéstől, az büntetés - a lehető legrosszabb a magánzárka. Ha megakadályozzák, hogy megérintsünk másokat, vagy azt, hogy mások megérintsenek minket, rendkívül magányosnak, szorongónak érezzük magunkat. Egy nemrégiben napvilágot látott amerikai orvosi tanulmányból kiderül, hogy azok a betegek, akiknek nem volt módjuk a bőrükkel való érintkezésre, elszigeteltségtől szenvedtek, mert megfosztódtak az emberi érintés melegétől. Az érintés az a nyelv, amivel ösztönösen kimutatjuk érzéseinket, hogy másokkal éreztessük: szeretjük őket, szükségünk van rájuk, s méltányoljuk a társaságukat. �Megmasszírozom, hogy ne fájjon", mondjuk a gyereknek, aki megütötte vagy megkarcolta magát; kezünkkel érintjük meg a lázas gyerek homlokát, fájó hasát, fejét. A lelki fájdalom is azonnali választ vált ki belőlünk. Az öleléssel, simogatással együttérzésünkről és megértésünkről biztosítjuk és megnyugtatjuk a szenvedőt. Ha egyedül vagyunk és fáj valamink, összekucorodunk és átfogjuk magunkat, fáradt fejünket a kezünkbe temetjük, fájó tagjainkat öntudatlanul is masszírozzuk. De attól eltekintve, hogy a barátság, az öröm vagy a boldogság kifejezésére megöleljük egymást, vajon nem fojtjuk-e el magunkban azt az ösztönt, nevezetesen az érintés nyelvét, amely a fájdalomkiáltásra, a bánatra vagy a szex területére vonatkozik, pusztán azért, mert félünk attól, hogy az érintés által kifejezésre juttatjuk érzéseinket, holott az nyugtatólag hat és gyógyulást segít elő?

A kezdet

Törődés és érzékenység, egy kis idő és energia s alkalmas kéz - mindössze erre van szükség a masszázs gyakorlásához. De ha a három közül bármelyik terápia megtanulása mellett döntünk is, vannak bizonyos fontos szempontok, amelyek mindháromra vonatkoznak. Bármely érintésterápia sikerének központi kérdése a lelkiállapot és a partnerrel kapcsolatos viselkedés. Tekintsen minden egyes kezelést új tapasztalatszerzésnek, s minden alkalommal nyilvánuljon meg őszinte törődése, figyelmessége és a másik iránti tisztelete. A kezelés megkezdése előtt beszélje meg a pácienssel, hogy mit szándékozik csinálni, s azt is kérdezze meg tőle, van-e valami különös problémája: Buzdítsa arra, hogy szakítsa félbe a kezelést, ha kényelmetlenül érzi magát, ha a nyomás túl gyenge vagy túl erős. A beszélgetést-azonban ne bátorítsa --ez csak eltereli a figyelmet, s az érintési kommunikációt a mindennapos fecsegés váltja fel. Sose kezeljen olyankor, amikor izgatott; dühös vagy rossz a közérzete, ilyenkor nemcsak csökkent az energiája, hanem a hangulata is befolyásolja a partnerét.

Adni és kapni

A masszázs az érintés és az arra adott válasz kétirányú folyamata, vagyis kölcsönös energiaátadás. A kéz, amely ad és kap, valamint a bőr a kommunikáció eszközei. A kéz által érzékelhető és fedezhető fel a megérintett személy egyedisége; az illető pedig a bőrén keresztül fogadja be az érintés ajándékát, a gondoskodó kapcsolatot és mozdulatokat.

Az "adni" és ,;kapni" szó valójában megtévesztő, mert az érintésterápia bármely formájának a kölcsönös részesedés az alapja. Ahhoz ugyanis, hogy az érintés gyógyító hatása érvényesüljön, mindkét partnernek tisztában kell lennie A tudat összpontosítása a kapcsolatbeli szerepével, mindkettőnek adnia kell és ugyanakkor nyitottnak lennie a befogadásra - annak, aki kap, bizalommal kell viseltetnie az iránt, aki ad; míg annak, aki ad, nyitottnak és érzékenynek kell lennie partnere igényeivel szemben. Legmagasabb fokon a masszázs azután a meditáció egyik formája, mindkét résztvevő osztozik a pillanatban, mindkettő a közöttük levő kontaktusra összpontosít. Az alábbi gyakorlat hozzásegít ahhoz hogy a tudatunk összpontosításával és ne mechanikus úton végezzük érintéses munkánkat. Hogy a masszírozásból a lehető legtöbb haszna származzon; tevékeny szerepet kell játszania a gyógyítási folyamatban azáltal, hogy odafigyel a partnere érintésére, nem hagyja elkalandozni a gondolatait. Mihelyt leül vagy lefekszik, igyekezzen belesimulni a munkafelületbe. Hunyja le a szemét, figyeljen a légzésére és azokra a testrészeire, amelyek a be- és kilégzés közben mozognak. Igyekezzen megszabadulni aggodalmaitól, problémáitól. Amint magán érzi a masszírozó kezét, engedje át magát a befogadás érzésének, csakis az érintésre összpontosítson. Hagyja, hogy a masszírozó könnyedén emelgesse és mozgassa a végtagjait, s ne igyekezzen segítőleg közreműködni ebben. Közölje, ha egy-egy simítás vagy mozdulat különösen jóleső érzéssel tölti el, vagy azt, ha túl erősnek érzi a nyomást, de egyébként ne társalogjon.

Masszázsról pár szóban.

A masszázs az érintés kölcsönhatása - a kéz kapcsolata a testtel, a fejjel, a kézzel vagy a lábbal. Ugyanakkor a masszázs nemcsak a bőrfelületet érinti, hanem az izmoknál és a csontoknál is mélyebbre hatol, hiszen a gondos, alapos masszázs az ember egész lényét áthatja. Azt a fajta masszázst, amelyet itt bemutatunk, gyakran holisztikus vagy intuitív masszázsnak nevezik, hogy egyébb masszázstól megkülönböztessék. A holisztikus masszázs az egyént teljes egészként kezeli, nemcsak a fizikai állapotára fordít figyelmet, s a mozdulatai általában lassúbbak, meditatívabbak. Holisztikus masszázs esetén a masszőr és a páciens hozzáállása, a kettejük közötti kommunikáció rendkívül fontos a kezelés hatása szempontjából. A páciens dolga az, hogy lazítson, de a figyelme ne kalandozzon el, hanem a masszőr érintésére összpontosítson, miközben a masszőrnek is összpontosítania kell, s őszinte figyelemmel kell kísérnie a masszázs folyamatát.
A partnernek a folytonosságot kell éreznie, amelynek során a simogató mozdulatok ritmikusan áramolnak egyik testből a másikba. A kezdőt ne riassza el a sok elsajátítanivaló - gyakoroljon csak apránként, s hamarosan rá fog ébredni, hogy mihelyt a keze lazán dolgozik, a mozdulatok maguktól, természetesen jönnek. Kellő tapasztalat birtokában új mozdulatok vezethetők be, saját technika fejleszthető ki, ha a kéz alatt fekvő test ezt sugallja. A folyamatosságot tekintse ábécének, amelyből a partner szükségleteinek megfelelően alkotja meg a saját �nyelvét". Masszírozás közben kérdezze meg, hogy melyik mozdulat esik jól a páciensnek, de egyébként ne csevegjen, mert a beszélgetés eltereli kézmozdulatairól a figyelmet. Minél lassúbbak és ritmikusabbak a mozdulatai, annál lazább és biztonságosabb a partner közérzete. Miközben tanulja a masszázst, magát is masszíroztassa meg, hogy megtapasztalhassa a mozdulatok eltérő sebességét és nyomáserősségét. A jól kivitelezett masszázs minden téren befolyásolja az embert. Testi szempontból az ellazulásból és az izmok tonizálásából származik haszon, de elősegíti a vénás vér áramlását, növeli a hemoglobinszintet, pezsdíti a nyirokáramlást, s nyújtja az ízületek kötőszöveti elemeit. A holisztikus masszázs az "egész test" energiaközpontjaira, a csakrákra is hat Lelki vonatkozásban a masszázs nemcsak a feszültséget és a szorongást szünteti meg, hanem abban is segít, hogy jobban tudatosuljon bennünk a testünk egésze, azok a részei is, amelyeket érintünk, s azok is, amelyektől "elvágva" érezzük magunkat. Mihelyt rájövünk, hogy hol gátlódik az energiánk, hozzáláthatunk testünk integrálásához, pozitívabb önképünk megteremtéséhez, s kezünkbe vehetjük boldogságunk és egészségünk irányítását. A szakszerű masszázs jó közérzetet, bizalmat és örömérzést teremt. Ugyanakkor rengeteg energiát szabadíthat fel, amelyet addig feszültség kötött le, átalakíthatja a rossz beidegződéseket, megváltoztathatja a testtartást és az arckifejezést. A masszázsnak rendkívül fontos az érzelmi töltete. A masszázsból származó szellemi haszon nehezen megfogható, mert ez olyasmi, aminek a lényege nem meghatározható - a lényegre, az "életerőre", az egészre vonatkozik, amely több a részek összegénél. Egy biztos: a holisztikus masszázzsal mind a masszőr, mind a partner magas fokú tudati szintre, a "percben való jelenlét" állapotába jut, ami a meditációs tapasztaláshoz hasonló. A fentebb említett masszázs egy komplex kezelésnek felel meg, tartalmaz energetikai, meridián, nyirok, zsírtalanító, méregtelenítő, frissítő elemet. Egy teljes testet érintő masszázsban ez mind bene van.

Megpróbáltam az általam tanult masszázstechnikát röviden bemutatni és beszélni a masszázsról általában.

Jó egészséget kívánok mindenkinek, ki olvassa és annak is aki nem.