Tisztara mint a Ponyvaregenyben, amikor Jules megveszi Ringotol az életét:

JULES
Nem adom oda neki csak úgy, Vincent. Veszek valamit a pénzemért. Akarod tudni, hogy mit veszek, Ringo?

RINGO
-Mit?

JULES
Az életedet. Azért adom oda a pénzt, hogy ne kelljen megölnöm téged. Szoktad olvasni a Bibliát, Ringo?

RINGO
-Nem rendszeresen.

JULES
-Van benne egy passzus, amit kívûlrõl tudok.
Ezékiel 25:17.
"Az igaz ember járta ösvényt mindkét oldaról szegélyezi az önzõ emberek igazságtalansága és a gonoszok zsarnoksága. Áldott legyen az, ki az irgalmasság és a jóakarat nevében átvezeti a gyöngéket a sötétség völgyén, mert õ valóban testvérének õrizõje és az elveszett gyermekek meglelõje. Én pedig lesújtok majd tereád hatalmas bosszúval, és rettentõ haraggal, és amazokra is, akik testvéreim ármányos elpusztítására törnek. És majd megtudjátok, hogy az én nevem az Úr, mikor szörnyû bosszúm lesújt rátok."
Évek óta lököm ezt a szöveget, és aki hallotta, annak annyi volt. Soha nem gondolkodtam azon, hogy mit is jelent valójában. Csak gondoltam egy jó tökös szöveg, mielõtt golyót eresztek valami f*szkalapba.
De ma reggel valami olyan történt velem, ami gondolkodóba ejtett. Most azt gondolom, azt jelentheti, hogy te vagy a gonosz ember, én pedig az igaz ember, ez a 9-milliméteres itt pedig a pásztor, aki megvéd engem a sötétség völgyében. De azt is jelentheti, hogy te vagy az igaz ember, én pedig a pásztor, és a világ az ami, gonosz és önzõ.
Nekem ez tetszene.
De az igazság nem ez.
Az igazság az, hogy te vagy a gyönge, és én vagyok a gonoszok zsarnoksága. De igyekszem, Ringo. Nagyon igyekszem, hogy én legyek a pásztor.
Menj.