"Káin és Ábel munkájáról mit tudtok?"
Eddig semmit se, de az íróról némi internetes keresés után egyre többet.
Egy rövid életrajz a Magyar Életrajzi Lexikonból:
Pilisi Lajos (Kalocsa, 1878. febr. 24. – Bp., 1918. szept. 6.): író, újságíró. Tengerészisk.-t végzett Fiuméban s évekig hajózott a Földközi- és Adriai-tengeren. 1894-ben tért vissza Mo.-ra. Előbb mint színész próbálkozott, majd újságíró lett, a Vasvármegye segédszerk.-je, később főszerk.-je. Az I. világháború idején a Világ tudósítója. Radikális szemléletű író volt. Írói pályafutása alatt sokféle műfajjal próbálkozott. – F. m. A királynő apródja (színdarab, Aranyosgyéres, 1906); Ezüst mezőkön (versek, Pécs, 1911); A kárpáti harcokból (riportok, Bp., 1915); A vörös malom (egyfelvonásos, Nyugat, 1917); Dekroá Viktor csodálatos élete (r., Bp., 1918). – Irod. Friedman Ilona: P. L. élete (Pécs, 1933).
http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/
Egy másik a Magyar Színháztörténeti Lexikonból:
Pilisi Lajos
(Kalocsa, 1878. febr. 24.–Bp., 1918. szept. 6.): színész, igazgató. 1896-ban Deák Péter társ.-ánál kezdte pályáját mint komikus- és jellemszínész. 1904-től vállalt először igazgatást (Ipolyság); 1905-től 1908-ig a Pozsony–Győr–Sopron–Komárom-i társ.-ot vezette. 1908-ban vállalkozása csődbe ment, s Pilisi Lajos újból színésznek állt. Az 1912–13-as évadban játszott utoljára. Az első világháborúban harctéri tudósításokat küldött a frontról. Cikkeit a Világ c. lap közölte.
M.A. 1879: Gyulafehérvár, Kassa, Ungvár; 1898: Szolnok, Szabadka; 1902: Zoltán Gyula; 1903: Tóvári Antal; 1908: Tóvári Antal; 1909: ismeretlen helyek; 1910–1912: Kövessi Albert, Mezei Béla; 1912–13: Thury Elemér. Igazgatóként: 1905–1908: Pozsony–Moson–Győr–Sopron–Komárom.
http://vmek.oszk.hu/02100/02139/html/sz20/265.html
Egy Magyar Nemzet Online hozzászólásban e következőket írják róla:
A kalocsai születésû fiú, a bajai gimnázium után, a fiumei tengerészeti akadémiára, a Nautikára jelentkezett. Ezután évekig hajózott az Adrián és a Földközi-tengeren. Közben színészi és írói ambíciókat táplált magában. Végül - 1894-es hazatérése után - mindkettõt megvalósította. Elõször színészként járta az országot jeles partnerek (Cserei Irma, Somlai Artúr) társaságában, késõbb saját társulatot is alapított. 1913-ban újságíró lett, s katonaként - mint a Világ c. lap haditudósítója - számolt he a kárpáti és erdélyi harcokról. Közben több szépirodalmi mûve (vers, színdarab, regény is napvilágot látott. Nagyon fiatalon, negyvenévesen, fehérvérûségben hunyt el.
http://www.mno.hu/portal/forum?action=message&id_category=28&id_topic=20996
Barta Lajos búcsúztatója a Nyugatban jelent meg, online olvasható:
http://www.epa.hu/00000/00022/00254/07569.htm
Pilisi Lajos Nyugatban közölt jelenete is olvasható a weben:
http://epa.oszk.hu/00000/00022/00224/06800.htm
Berényi Zsuzsanna Kosztolányi Dezső szabadkőművességéről írott tanulmányában többször is előfordul Pilisi Lajos neve, mivel ő is a Március páholyból kivált ("fedezett") 23 szabadkőműves között volt, akik megalapították a Világ páholyt.
Az alapítók listájából kiderül, hogy Pilisi Lajost 1916. május 15-én vették fel a Március páholyba, 1917. április 2-án legényfokba emelték. Hogy a mesterfokot elérte-e a Világ páholyban, arról a Világ jegyzőkönyveit kellene megnézni. (Berényi Zsuzsa ugyan azt írja az említett tanulmányban, hogy Pilisi mester volt az új páholy alapításakor, de az alapítók jegyzőkönyvében nem szerepel a mesterfok megszerzésének időpontja.)
A Március páholy munkáiról szóló 1916. decemberi értesítésben (amelyben Kosztolányi legényfokba eméléséről is szó van) szerepel Pilisi Lajos egy előadása:
"F. hó 20-án, szerdán este félnyolc órakor az érd.: Corvin Mátyás ¨ .:-ban Pilis Lajos tvünk tart előadást “Erdély a háboru után" cimen. Érdemes testvérünk iránti szeretetünk kifejezéseül jelenjünk meg e munkán teljes számban!"
Egy 1918. március 17-én tartott nővérünnep szereplői között pedig Pilisi feleségének nevét fedezhetjük fel:
"4. Ének-szám: Pilisiné Pálfy Boriska nővér."
http://epa.oszk.hu/00000/00001/00007/berenyi.htm
Sajátos megtiszteltetés Kolosváry-Borcsa Mihály: A zsidókérdés magyarországi irodalma című művében szerepelni. Pilisi Lajos itt Káin és Ábel című művével van jelen.
http://betiltva.com/new/kolosvary-borcsa-mihaly-a-zsidokerdes-magyarorszagi-irodalma-iii-resz-vege/
Ironikus, hogy míg az 1918-1919-ben megjelenő "Forradalmi Könyvtár" sorozatának 2. köteteként megjelent műve a fasiszta Kolosváry-Borcsa ellenszenvét váltotta ki, addig annak mai elvbarátai dicshimnuszokat zengenek és újra kiadták (Raffai Ernő előszavával) Pilisi eredetileg 1916-ban megjelent A megrohant és felszabadított Erdély című riportkötetét.
