A lengyel emigránsok is követtek el hibákat:
1, túlzottan bíztak a nyugatiakban
2, nem voltak elég diplomatikusak ( túl önérzetesek, mint a magyarok)
3, Nem volt elég felszerelésük ( ezt már korábban részleteztem + talán a magyar barátságból is többet kihozhattak volna ezzel kapcsolatban)

Amint megkezdődött a felkelés azonnal be kellett volna menni az emigráns kormány hadügyminiszterének a londoni szovjet követségre és együttműködést kérni, kicsit rókaként felajánlani, hogy a szovjet csapatokat felszabadítóként fogadják Varsóban, a két fél számára elfogadható városparancsnokot neveznek ki, a város vezetésébe beveszik a lengyel komcsikat. Az annyi diplomáciai, sajtó jópontot eredményezett volna nyugaton és pl. Magyarországon ami Sztálint arra ösztönözhette volna, mégis csak felmentesse Varsót.

Ami a lengyelek pozitívuma: az utolsó utáni pillanatig elképesztő bátorsággal harcoltak. A WWII. bármelyik hősies csatájához mérhető teljesítményük ( lásd: Bataan-félsziget, Szevasztopol, Leningrád, Sztálingrád, Kőnigsberg).