Csak csendben merem írni, nehogy a nejem meglássa, azt hiszem, igazad van.

Annak idején pedig sokat igyekeztem segíteni otthon is a gyerekekkel kapcsolatban, meg a "háztartásban", mert mindketten dolgoztunk.

De mindig volt olyan érzetem, hogy én csak "segítek".

A kapitalizmus családképe:   "sokat" kereső, dolgozó (?)  férj, és otthon, a háztartást vezető, gyerekeket nevelő anya.

Na, pl. ezért nem kell annyi bölcsöde, óvóda.....