Attól függ, hogy mit akarnak neked eladni.

"A fűtési szezonban a 0 °C körüli külső hőmérséklet egy pontosan méretezett fűtőberendezés számára kb. 50%-os kiterheltséget jelent. Ekkor a kondenzációs készülék 97%-os, az alacsony hőmérsékletű kazán 93%-os, viszont a hagyományos kazán mindössze 80%-os hasznosítási fokkal üzemel. Ha viszont a hagyományos kazán (rossz) szokás szerint kétszeresen túlméretezett akkor a 0 °C körüli külső hőmérséklet csak 25% kiterheltséget, ezzel 70% alatti hasznosítási fokot jelent."

Azért amikor nem hagyományos, hanem kondi készüléket akarnak eladni neked, akkor már 70% alatti hatásfokot írnak Ők is a hagyományos készülékre!!!
Viccesek mi?? :D :D

Egy központi fűtőberendezésben alkalmazott tüzelőberendezés ugyanis csak a fűtési szezon igen kis részében - gyakorlatilag alig néhány napig - üzemel teljes terheléssel, és a meteorológiai-statisztikai adatok szerint a fűtési szezon több, mint 80%-ában a tüzelő berendezés kiterheltsége még az 50%-ot sem éri el! Igen fontos tehát az éves energia felhasználás szempontjából, hogy a tüzelőberendezés csökkentett terhelés, azaz nem teljes kiterheltség mellett hogyan viselkedik. Ezek a kutatások fontos eredményeket hoztak: a hagyományos (nem modulációs) tüzelőberendezéseknél a kiterheltség csökkenésével nem csökkennek a veszteségek, de csökken a hasznosuló energia, tehát a kiterheltség csökkenésével csökken a berendezés hatásfoka!
Ennek számos oka közül a legjelentősebb a hagyományos kazánok, cirkók ki-be kapcsolásos üzemmódja. A kiterheltség csökkenésével növekszik a kazán két bekapcsolása közötti állásideje. Energiát az állásidő alatt nem viszünk be, de a meleg kazán kívülről a környezete felé és belülről a kémény felé is folyamatosan ad le hőt, ami veszteségként jelentkezik. Ezeknek a veszteségeknek a csökkentésére alakították ki az alacsonyhőmérsékletű kazánokat és a több fokozatú, valamint a lángmodulációs vezérléseket.