Zicherman Istvan Creative Commons License 2007.12.31 0 0 9337
Hm. Én itt a nagy keresésben megtaláltam még egy jegyzetemet.
El is felejtettem, hogy valamikor össze lett állítva.
Berakom ezt is ide, hátha megint elfelejtem. Meg aztán lehet, hogy valakinek érdekes.
..................................
A KRÍMI-FRONT TRAGÉDIÁJA

A Krím-félsziget fölötti ellenőrzés kérdése stratégiai jelentőségű volt. Hitler teljesen jogosan nevezte a félszigetet ,,a bolsevikok elsüllyeszthetetlen csatahajójának, amely állandóan fenyegeti a román olajat."
1941. október 18-án a Wehrmacht 11. hadserege von Manstein vezetésével elkezdte a Krím-félsziget elfoglalását célzó hadműveletet. Tíz nap véres küzdelem után a német csapatoknak sikerült betörni a hadműveleti távlati területre. November 16-ra az egész félsziget, Szevasztopol kivételével, német-román megszállás alá került.
1941. december 26-án vette kezdetét a Kercsi-Feodósziai partraszálló hadművelet. A Kaukázusontúli-front 51. és 44. hadseregei visszafoglalták a Kercsi-félszigetet, 8 nap alatt előretörve 100-110 lkilométerre.
A szovjet csapatok 1942. január 2-án álltak meg (Moszkvából érkező központi utasításra) a Kiet - Novaja Pokrovka - Koktebel (Planyerszkoje) vonalon. A nyolc lövészhadosztállyal, két lövészdandárral és két harckocsizó zászlóaljjal szemben ekkor mindössze egy erősen megtépázott német gyalogsági hadosztály, egy megerősített összevont német vegyes ezred, egy román hegyidandár és egy szintén román lovassági dandár állt.
mansteint a következőket írja visszaemlékezéseiben:
,,Amennyiben az ellenség kihasználta volna a kialakult helyzetből származó minden előnyét, és intenzíven üldözte volna a 46. gyaloghadosztályt, illetve határozott csapást mért volna a Feodosziától visszavonuló románokra, akkor a helyzet nem csak a 11. hadsereg adott frontszakaszára nézve vált volna reménytelenné. Az egész 11. hadsereg további sorsa lett volna a tét. Egy jóval határozottabb ellenfél gyorsan előretört volna Dzsankoj irányába, és ezzel megbénította volna a hadsereg ellátását. A Szevasztopoltól elvezényelt csapatok - a 170. és 132. gyalogos hadosztályok - a Feodosziától nyugatra és északnyugatra található területre csupán 14 nap múlva tudtak volna eljutni, semmiképpen sem korábban."
A Kaukázusontúli-front parancsnoksága mégis tervbe vette a Krím felszabadítását. A hadművelet tervét jelentették a katonai népbiztosnak, 1942. január 1-én. Egy gépesítettcsoport támadásával (két harckocsizó dandár és egy lovashadosztály) és az 51. hadsereg egységeivel (négy lövész hadosztály és két lövészdandár). A terv szerint ezeknek ki kellett érniük Perekophoz, ahová egy nagyszabású ejtőernyős bevetést terveztek; a 44. hadseregnek (három lövészhadosztály) támadnia kellett Szimferopol irányában; két hegyivadász hadosztálynak a feketetengeri partvidék mentén kellett működnie a sziklás terepszakaszon; a Tengermelléki-hadseregnek közben le kellett kötnie az ellenséget Szevasztopolnál és tengeri deszantot kellett kiraknia Szimferopolnál, amelynek támadást kellett volna intéznie Szimferopol városa ellen. Az általános kitűzött harcfeladat - bezárni és megsemmisíteni az összes ellenséges csapatot a Krím-félszigeten. A hadművelet kezdésének időpontja - 1942. január 8-12.
Viszont a megszabott időpontban a hadművelet nem kezdődött el, majd 1942. január 15-én a magukhoz tért németek és románok ellencsapást mértek, visszavívva január 18-án Feodosziát. A szovjet csapatokat visszaszorították 10-20 km-re, a Karpacsszkij-földnyelvre.
1942. február 27-én szovjet offenzíva vette kezdetét, amely mint Szevasztopolból, úgy a Karpacsszkij-földnyelvről indult egyszerre. Ott a háro német és egy román hadosztály ellen felsorakozott nyolsz szovjet lövészhadosztály, két lövészdandár és néhány harckocsizó zászlóalj. A második hullámban parancsra várt hat lövészhadosztály, egy lovashadosztály és két harckocsizó dandár. Az északi szakaszon ráadásul pánik tört ki a román hadosztály egységeinél és azok ismét visszavonultak 10 kilométer, Kietáig. 1942. március 3-án, nehéz harcok árán a németeknek mégis sikerült stabilizálniuk a frontot - most már a frontvonal nyugati irányban kitüremkedő kiszögelást mutatott.
1942. március 13-án a szovjet csapatok (8 lövészhadosztály és 2 harckocsizó dandár) ismét támadásba lendültek. A németek kitartottak, majd 1942. március 20-án megpróbáltak ellentámadást kezdeni két gyalogsági hadosztály és a 22. páncélos hadosztály egységeivel (az utóbbit éppen nem sokkal előtte hozták létre). A német támadást a szovjetek könnyedén visszaverték. Patt-helyzet alakult ki.
1942. március 26-án négy szovjet hadosztály megpróbált támadást kezdeni, de most a németeken volt a sor, hogy meghiusítsák kísérletület.
A Krym-félszigeten a szovjet offenzíva utolsó kísérlete 1942. április 9-11 között zajlott.
..................
Folyt.