Kedves Az igazi Tapsi Hapsi!

 

Attól tartok, hogy elfelejtkezel két fontos dologról: a térről és az időről.

 

Akármennyire is szeretnéd egységesnek és változatlannak látni az angolszász orientájú szabadkőművességet, ez az elképzelés azonnal megdől, ha körülnézel a világban és visszatekintesz a történelemben. Vessed csak össze az angol, a svéd és a dél-európai Jánosrendi szabadkőművességet és határozott különbségeket fogsz találni. Ugyanez érvényes az időbeli visszatekintésnél is.

 

Péter Róbert az angol szabadkőművesség ideológiai változásait elemzi a régebbi kéziratoktól az Alkotmány 1938-as kiadásáig:

 

'A Régi kötelességek kéziratok majdnem kivétel nélkül egyértelműen keresztény vonásokat tükröznek. Példaként említhetjük a második legősibb ilyen dokumentumot, a Cooke-kéziratot, amely azt kívánja a kőművestől, hogy „mindenekelőtt szeresse Istent és a szent egyházat és minden szentet". A XVI. század végére módosították ezt a kötelességet: kibővítették az első részét, s eltörölték a szentekre való utalást. A Grand Lodge No. 1. című kézirat (1583) első törvénye már a következőképpen fogalmaz: „Legyél hű Istenhez és a Szent Egyházhoz, és tudatosan ne hibázz, sem pediglen ne kövess el eretnekséget, de légy elővigyázatos és bölcs minden dologban." Arról nincs tudomásunk, hogy ebben a formában mikor használták először a törvényt, de valószínű, hogy jóval a kézirat datálása előtt készülhetett. A szentek elhagyása feltehetőleg szándékos volt, s a reformáció hatásának tudható be. A Regius kivételével az összes Régi kötelességek kézirat a Szentháromsághoz szóló invokációval kezdődik. A Grand Lodge No. 1. bevezető invokációjának szavai szintén 1583-nál sokkal régebbi keletkezésre utalnak.
Száznegyven évvel később az andersoni alkotmány első törvényéből nemcsak a szentek említése, hanem a Szentháromsághoz szóló invokáció is eltűnt

...

"A régi időkben a keresztény kőmívesek arra voltak kötelezve, hogy alkalmazkodjanak azon ország keresztény szokásaihoz, amelyen át utaztak vagy dolgoztak. Mivel a kőmívesség alapjai minden nemzetben, mi több, különböző vallásokban megtalálhatók, ezért most arra kötelezzük őket, hogy ragaszkodjanak azon valláshoz, amelyben minden ember egyetért." Ez egyértelmű újítás az eredeti változathoz képest.

...

1815-ben az alkotmányt is átírták. A szabadkőművesség mesés, legendás történetét - amely akkor már régen tekintélyét vesztette - kihagyták belőle. A legnagyobb jelentőségű változást azonban ismét az Istenről és vallásról szóló első törvényben hajtották végre, amelyet így fogalmaztak át: „Bármi is legyen egy ember vallása vagy imádati módja, nem lesz kizárva a rendből, ha hisz menny és föld dicsőséges építőmesterében, és gyakorolja az erkölcs szent kötelességeit." '

 

Tehát itt egy történelmi fejlődést (vagy visszafejlődést - ki-ki a magáét) láthatunk, amelybe aztán utóbb beleszólt az 1929-es Basic Principles is. (Érdekekes lenne azon is elmélkedni, hogy miért nem az Alkotmányban hajtották végre ezeket a változtatásokat, amellyel így ezek az Elvek inkonzisztenziában állnak...)

 

De ez már nem volt Péter Róbert tanulmányának a tárgya, ahogy az sem, hogy a jövőben milyen változásokra kerülhet még sor ebben a tekintetben. Botor az, aki szerint a jelenkor állapota az utolsó fázisa akár az egyetemes történelemnek, akár a szabadkőművesség történelmének és ideológiai változásainak.