Köszönöm a kiegészítést és pontosítást! Mindenképpen utánnanézek!
........................
OUN /Folytatás/
...........................
A német parancsnoksák engedélyével az OUN(b) felállított két zászlóaljat (ezekről később bővebben), melyeket az UNA - Ukrán Nemzeti Hadsereg jövőbeli magját kellett, hogy képezzék - ,,Nachtigal" (Roman Suhevics parancsnoksága alatt) és a ,,Roland" (Jevgen Pobiguscsij parancsnok), amelyek első akciói hírhedté tették az alakulatokat: Lvov (Lemberg) lengyel értelmiségieinek kiírtása (az u.n. ,,Lvovi professzorok mészárlása"), a szintén Lvovban 1941. június 30-ai és július 25-ei zsidópogromok.
Az önálló ukrán nemzetállam megteremtését azonnal elkezdték, amint a német csapatok átlépték a SzU nyugati határát. 1941. június 30-án Lvovban az OUN ,,banderovec" szárnya kikiáltotta az Önálló Ukrán Államot, megbízva a kormányalapítással Jaroszlav Szteckót. Kihangsúlyozva, hogy az OUN(b) kitart az antikommunizmus, antiszemitizmus és oroszellenesség elvei mellett, a vezetés abban reménykedett, hogy ezáltal sikerül elmélyiteni a kapcsolatot a német hatóságokkal. A kikiáltott ,,Ukrán nemzetállam" vezetője, Jaroszlav Sztecko által első bejelentésében ez is olvasható:
,,Moszkva és a zsidóság - Ukrajna legnagyobb ellenségei. A legfontiosabb és döntő ellenségnek Moszkvát tartom,amely hatalmából adódóan fogságban tartotta Ukrajnát. És, mindettől függetlenül, értékelni próbálom a zsidók ellenséges és kártékony akaratát, akik segítették Moszkvát, hogy kabalában tartsa Ukrajnát. Ezért kitartok azon az állásponton, hogy ki kell írtani a zsidókat, ezért célszerűnek tartom, ha Ukrajnára is alkalmazzuk a zsidók exterminációjának német módszereit, kizárva asszimilációjukat." (Forrás: Евреи в Украине. Учебно-методические материалы. Составитель И. Б. Кабанчик. Львов, 2004.; dokumentumgyűjtemény.)
Az ,,Ukrán nemzetállam" kikiáltásával együttjáró ,,Új rend" biztosítását kellett ellátniuk a Lembergbe érkező két zászlóaljnak. Viszont a kikiálétott függetlenségre igen furcsa volt a német vezetés reakciója,az OUN(b) igen hamar rájött, hogy lehetetlen közös nevezőre jutni ebben a kérdésben a német megszálló erők parancsnokságaival. Komoly ellentétek kezdődtek az OUN(b) vezetése és a ,,felszabadítók" között (bár, ha objektíven nézük, a Harmadik Birodalom Ukrajnával kapcsolatos tervei államtitkot képeztek, ráadásul a német hatóságok ukrajnai tevékenysége eléggé ambivalens volt, ezért az OUN(b) sokáig reménykedett abban, hogy mégis csak sikerül valami közös nevezőre jutni.)
Sztyepan Banderát és Jaroszlav Szteckót a németek letartóztatták és deportálták Berlinbe, ahonnan etapolták őket a Sachsenhauseni koncentrációs táborba, mivel nem voltak visszavonni az ,,Ukrán Nemzetállam visszaállításának" Kiáltványát.
A táborban 1944 szeptemberéig tartózkodtak. Sztepan Bandera testvérei Vaszil és Oleksza az Auschwitzi koncentrációs táborba kerültek, ahol 1942-ben pusztultak el. A szervezet vezetését Mikola Lebegy vállalta magára (1943-ig) (Микола Лебедь)
A szervezet illegalitásba vonult és elkezdett készülni a németek elleni fegyveres ellenállásra. Közben a német SD jelentette Berlinbe, hogy ,,az ukránok körében tapasztalható ellenséges eszmék hordozói továbbra is a Bandera-csoportok tagjai".
.................
Folyt. köv.