Sangeet Duchane: SZABADKŐMŰVESSÉG

 

Vince Kiadó, 2007

Ára: 2275 Ft

 

Eredetileg A szabadkőművesség kis könyve (Little Book Of Freemasonry) címmel jelent meg, s ez a cím találóbb lehetett volna magyarul is. Ugyanis egy képes "mese"-könyvről van szó, amely szájbarágósan elmeséli a szerző nézeteit, a szabadkőművességgel kapcsolatos vitatott kérdéseket vagy meg sem említi, vagy nagyon szőrmentén és még ha könyv egyik részében kételyeket is említ, a másikban már tényként hivatkozik rá.

 

Ilyen például a szabadkőművesség temlomos lovagoktól való eredeztetése, amelyet a könyv elején még meglehetős óvatossággal fogalmaz meg, bár már itt is valószínűnek tekinti, a végén pedig már tényként hivatkozik rá más dolgok magyarázatánál.

 

Ez a kiadvány abban is hasonlít a képes mesekönyvekre, hogy minden betűvel teleírt oldala mellett a másik oldal már kép. Ez jó. Ami viszont botrányos, az az, hogy a képek feliratok és forrásmegjelölés nélkül sorakoznak a lapokon, lehetetlenné téve a mélyebb megértést és tájékozódást.

 

A meseszerű előadásmódban számos problémát fedezhet fel az, aki csak valamennyire is jártas a szabadkőművesség történetében. Néhány példa ilyenekre:

 

"... fraternitásként, vagyis fivérek szervezeteként működik, jóllehet időközben létrejöttek rokon női testvériségek is." (De ezeket nem ismerik el szabadkőművesnek.)

 

"A szabadkőművesség mindig egyformán volt nyitott a zsidóság és a kereszténység fel,.." (A mindig erős túlzás.)

 

A latin irányzatú szabadkőművességről szó sem esik.

 

Bár a Morgan gyilkosságot tömören de korrekten elemzi, az annak kapcsán létrejött Szabadkőművesellenes Párt létrejöttéről és korai sikereiről nem szól.

 

1988-as részvételi adatokat használ, amelyek azóta jelentősen csökkentek.

 

A fordító (Havas Lujza) teljesítménye általában jónak mondható, fordítása gördülékeny, bár az igaz, hogy az egyszerű, olvasmányos szöveg nem tette nagyon próbára. Kifejetten jónak tartom a Tracing Board magyarításának a Tabló-t. (Nálunk a földre fektetett szőnyeg, a tápisz van elterjedve, így nem volt szükség a falakon elhelyezett Tracing Board magyarítására.)

 

Viszont a Három Nagy Jelzőfény szolgai fordítása helyett használhatta volna az itthon elterjedt Három nagy világosság kifejezést.

 

Azért némi értelmi kavarodás is előfordult. Mielőtt erre rátérnék, még megemlítem, hogy csak a könyv végére jutott el addig a helyes megoldásig, hogy a szabadkőműves szakkifejezéseket zárójelben angolul is feltünteti. Az elején például szorgalmasan lefordítja az operatív jelzőt cselekvő-re, később rájön, hogy ez elfogadott szakkifejezés magyarul is és akkor már meghagyja.

 

Akkor most a félrefordításról.

 

Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat szabadkőműves aláíróival kapcsolatban a következők szerepelnek a könyveben:

 

"John Hancock, aki feltűnően nagy betűkkel írta alá a Függetlenségi Nyilatkozatot, szintén szabadkőműves volt. Hancockkal az aláírás előtt azt közölték, hogy az angolok jutalmat ajánlottak fel a függetlenség kivívóinak, ezért hatalmas betűkkel írta alá az okiratot, mondván: miután az angol küldöttség képes lesz szemüveg nélkül elolvasni az aláírását, bizonyára megduplázza majd a neki járó jutalmat."

 

Nos, ez így nyilvánvaló butaság. Utánanézve a dolgoknak kiderült, hogy a legenda szerint a várható büntetés büszke vállalása késztette az első aláírót, Hancock-ot névaláírása méretének megduplázására. (A kutatások kimutatták, hogy a legenda nem igaz, máskor és máshol is ugyanígy, ugyanekkora betűkkel szerepelt az aláírása.)

 

A legenda egy eredeti változata:

 

'Those who signed the document knew that they could be hung for treason against Great Britain, yet sign they did.  In fact, several of them were captured and imprisoned by the British and most were badly treated during their imprisonment.

 

On signing the Declaration John Hancock commented, "The British ministry can read that name without spectacles; let them double their reward," referring to his overly large flamboyant signature - and which led to the American phrase "just put your John Hancock down."'

 

Azaz az aláírásért várható volt valamilyen, büntetés, akár halálos ítélet is, s valóban, az angolok által elfogott aláírókra börtön várt. Erre reflektált állítólag Hancock nagyméretű betűivel, s azzal a megjegyzéssel, hogy a szemüveg nélkül is elolvasható aláírásért cserébe dupla jutalmat vár.

http://bavolet.blogster.com/happy_birthday_america.html

 

Innen származik egy jellegzetes amerikanizmus, hogy az aláírást "John Hancock" is szokás hívni.

 

Más változatokban a miniszter helyett az angol király pápaszemes voltára utal a történet:

 

"According to popular legend, he signed his name largely and clearly to be sure King George III could read it without his spectacles ..."

http://en.wikipedia.org/wiki/John_Hancock

 

Hancock egy másik aláírása egyébként 15 000 dollárért megvásárolható:

http://www.ehistorybuff.com/framehist.html

 

Visszatérve Duchane könyvecskérjére, végső soron az mondható el róla, hogy egy jószándékú, ismeretterjesztő mű, amelyik azonban még a méreteiből adó korlátokon belül sem akar kitérni a szabadkőművességgel kapcsolatos vitatott kérdésekre...