Kedves Vágó István!

A netes fórumokon modortalanság magázódni, így elnézést minden olvasótól, de igazodom Önhöz.

Az írja -szerintem inkább valahol olvasott pszichológiai trükköt rossz helyen és időben alkalmazva- hogy nyertem. Nekem ez azért fura, mert soha sem akartam legyőzni, csak meggyőzni. A meggyőzés és a kritika meg tudtommal az Ön által oly nagyra tartott szkepticizmus és a tudományos módszertan egyik legfontosabb eleme. Tehát tekintsük inkább úgy, hogy egy olyan kérdéskörben, amelyet már lassan egy évtizede nem jó módszertannal közelít meg, sikerült nekem is olyan érveket felsorolnom, ami remélten már jó, vagy jobb irányba tereli tetteit.

Az pedig, hogy nem szívesen, de még is válaszol valahol szerintem azt bizonyítja, hogy tévedett abban is, hogy a szkeptikus, para, Egyly kerék, valláskritikai témában személyem elhallgatható, kikerülhető, ignorálható.

Eddig bizonyos kérdéskörökben (tehát nem mindenben) tényleg egy kalap alá soroltam be azokkal, akiket ön "ellenfeleinek" vél. Ebben úgy gondolom, hogy igazam is van, volt. Eddig. Azért eddig, mert akár komolyan, akár nem, (ezt majd a tettei eldöntik, én most a komoly verzióra teszek nagyobb valószínűséget) de aki képes belátni és esetleg korrigálni is tévedéseit, az semmiképpen ne "egyenlő" számomra "Egely Györggyel". Bár erre Önnek is sok idő kellett és lehet, hogy Egely ideje még nem jött el. (ezért is kellene óvatosabban bánnia a másik oldallal)

Hraskó Gáborral (Szkeptikus Társaság egyik alelnöke) történt személyes beszélgetésünkkor elkezdtünk egy valamiféle együttmüködési megállapodást körvonalazni, de a tárgyalásaink, egyeztetéseink megakadtak. Ebben nagy szerepe volt, hogy az alapvetően segítő kritikáimra a Szkeptikusok blogjában a moderátori joggal rendelkezők simán eltűrték, sőt tűzeték azokat akik velem szemben érvek helyett személyeskedtek. Ha úgy gondolják, javaslom, hogy ezt az egyeztetési folyamatot és ne az eltávolodást folytassuk. Látok rá több megoldást is, hogy a céljainkat és a módszereinket nem feladva együtt tudjunk működni bizonyos kérdésekben.

Ja és azért is elismerésem, hogy a szkepticizmust és az ateizmust is nyíltan felvállalta, mint egyéniségének és a világnézetének a részét.

A szkeptikus konferenciára a "minden érdeklődőt szeretettel várunk" jelzését, magamra nézve nem tekintem érvényesnek, ezért nem is tervezek elmenni. Ha esetleg még is arra célzott óvatosan, hogy ott beszélgethetnénk személyesen, akkor azt kell írnom, hogy én szoktam mások, így az Ön hibáiból (Gyurcsók Józseffel történő közönségvitájára gondolok) is tanulni. Viszont annak ne látom semmi akadályát, hogy egy független helyszínen, mondjuk egy étteremben ebéd, vagy vacsora közben (max három szkeptikus oldali képviselővel, velem szemben) ezt megvitassuk.

Üdvözlettel:

Iván Gábor elemér -IGe