Mint ahogy 45-ben is nem csak személyi állományt csoportosítottak át nyugatról haditechnikát is a jappok elleni támadáshoz. Még archív filmek is vannak a bevagonírozott páncélosokról, amint Szibéria felé száguld a gözös velük..
...................
NEM SZÁLLÍTOTTAK EURÓPÁBÓL!
Most foglalkoztam a T-34 harckocsival. (Lesz belőle egy ismertető füzet.) Átlapoztam vagy félszáz könyvet, vele kapcsolatban. Mindenhol az áll, hogy a harckocsizó hjadseregek állományát vitték a Távol-Keletre, a harckocsik maradtak. Az archív felvételeken a harckocsikat szállító szerelvények közvetlenül az Urálon, Szibériában és a Volga-mentén lévő gyárakból érkeztek (könnyű beazonosítani a T-34-85 tornyait, hogy mely üzemekben készültek, ráadásul nincsenek rajtuk azonosítási jelzések, mivel ezeket közvetlenül a csapatoknál vitték fel - kizárt, hogy egy Európából érkező szerelvényen hiányoztak volna). Megvannak a korabeli vezénylések, parancsok, stb.Jóval gyorsabb és gazdaságosabb megoldás volt onnan vinni a haditechnikát a Távol-Keletre, mint Európából szállítani. Az addigi harckocsik maradtak Csehszlovákiában, Lengyelországban és Németországban.
Ennek köszönhetően tudták megoldani a szovjetelk a villámgyors csapatszállításokat. És ez a logikus (a tényszerűségéről már nem is beszélve).
Mennyi időbe tellett volna bevagonírozni őket a szerelvény-hiányos Európában, a szovjet határon átrakni más sínpárra, majd leterhelni az Európában lévő hadsereg ellátásával túlterhelt vasútvonalakat?

Érdemes elolvasni Kolomijec, Fjodorov, Popenker, Szaveljev monográfiáit a T-34 és más harckocsikról. Sok dolog világosabbá válik. Ráadásul a Mandzsúriai hadműveletekben még a T-26 és BT sorozat tankjai is részt vettek, méghozzá olyan hadosztályok állományában, amik ott állomásoztak 1941-ben is.