Válas György tudományos és mûszaki hírei
Történelem, régészet, antropológia
A sötét középkor tényleg sötét volt?

A Los Alamos Nemzeti Laboratórium egy vulkanológusa valószínûnek tartják, hogy a sötét középkor, a szellemi sötétség korszaka valódi sötétséggel kezdõdött.

A hatodik században hanyatlásnak indult a Nyugat-Római Birodalom, ázsiai nomádok özönlötték el Európát és a Közel-Keletet, összeomlott a perzsa, az indonéz és a dél-amerikai magas kultúra. Közismert, hogy mindez összefüggésben volt a katasztrofálisan rossz terméssel, éhínséggel, robbanásszerûen terjedõ járványok sorával. Történelmi feljegyzések és régészeti leletek tanúsága szerint 535 körül az idõjárás hirtelen lényegesen hidegebb és szárazabb lett, nyári hóesésekrõl szólnak a feljegyzések, lecsökkent a napfény, és máskor száraz vidékeken áradások pusztítottak.

Az okokat kutatva az elmúlt években nagy sorozatban vizsgálták ebbõl a korszakból fák évgyûrûit, valamint Grönland és az Antarktisz jegébe mélyített fúrások fúrómagjait. Ezek a vizsgálatok arra utalnak, hogy katasztrofális vulkánkitörés történt ebben az idõszakban, amely 150 m vastag felhõréteggel borította be a Földet, kiszûrve a napfény 50%-át.

A vulkáni hamu és törmelék keresésébõl, majd tengeri mélységmérésekbõl kirajzolódott az is, hogy melyik vulkán gyanúsítható a globális katasztrófát okozó kitöréssel, a történelmi kor legnagyobb vulkánkitörésével, a Tambora 1815-ös felrobbanásánál négyszerte-ötszörte nagyobb robbanással. Jáva és Szumátra között, nem messze a Krakatoától, találtak a tenger mélyén egy 50 km átmérõjû kalderát, amelynek a keletkezésekor 200 köbkilométernyi anyag is kilökõdhetett a vulkánból és a tengervízbõl, és ennek akár a harmada-fele is feljuthatott a szratoszférába, ahol hónapokig, sõt, évekig lebeghetett, szétterjedve az egész glóbuszon. Az így instabillá vált klímának aztán nagyon hosszú idõre volt szüksége, hogy a korábbi egyensúlya helyreálljon. A kaldera körül lerakódott hamu és törmelék kora megfelel a kérdéses idõszaknak.

A felrobbant vulkán, amelynek most a Proto-Krakatoa nevet adták, valaha összeköthette egymással a két nagy szigetet. Felrobbanásakor a kalderán kívül néhány „kisebb” vulkán gyûrûjét hagyta maga után. Ezeknek a „kisebb” vulkánoknak az egyike a Krakatoa, amely 1883-ban maga is az egész földkerekség klímáját két évre befolyásoló kitörést produkált.

2001. január 4.

Los Alamos National Laboratory News Release, Dec. 17, 2000,