a sima kályha is csak addig fűt, amíg ég a tűz, de akkor nagyon, ahogy a sima kandalló is.

a hőtárolós kályha/kandalló már jobb, de ehhez olyan körülépítés kell a tűztér köré, hogy a hőt tárolja. ehhez elég mondjuk 1,5 tonna tégla, samott, beton csempe, cserép, stb.

a jobbak már levegőt is fűtenek, aztán vannak hővisszanyerősek, ahol a rég megoldások szerint a füstjáratot tekergetik, újabban hővisszanyerő dobot használnak. És végül vannak a vízteres megoldások, amikkel radiátoros fűtést is lehet táplálni (hő 80-85%-a a vízet fűti fel, maradék sugárzó hőként ad meleget), csak kell hozzá egy nomráis puffertartály. Persze, ez utóbbi minden fafűtéses megoldásra igaz, ha jó hatásfokot akar elérni valaki.

az egyszerű kályhák, kandallók 60-70% hatásfokkal, a légfűtésesek 70-80%, a hővisszanyerős, vízteres finomságok 85% körüli hatásfokot tudnak. a puffertartály vagy a 2 tonna hőtároló tömeg azért jó, mert mehet tökéletes égéssel, leszabályozás nélkül a fűtés, amíg benn van a fa, a hő leadása pedig a pufferből történik folyamatosan, víztartályra kötött radiátors fűtés esetén szabályozhatóan. Persze, ha valaki a tömegkályhába rak egy hőcserélőt, és ott keringeti a radiátoros fűtés előremenőjét, az is jó lehet, csak nem tudom, mennyire ronthat a hatásfokon.