Külön-külön öntötted bele? Mert akkor lehet, hogy a sűrűbb bio leült az aljára és tisztán azt kapta a gép, ha betöltöd a hexánt, azzal is az lesz a gond, hogy nem fog akarni elkeveredni. Én a bio-ról, mint üzemanyagról letettem, mert 1 liter bio-hoz 3 liter petróleumot kellett tennem, hogy ugyanazt a viszkozitást előállítsam, amivel a Shell V power dízel rendelkezik. (50 C-on Engler viszkozitásmérővel mérve) Gázolajhoz csak nagyon keveset adhatnék (20%), hogy ne vigye el nagyon a folyékonyságát. Így meg abszolut nem éri meg gazdaságilag.

Törtem sokat az agyam ezen a kenőképességen, meg próbáltam utánajárni. Végülis arra jutottam, hogy két dologtól függ. Egyik tényező a folyadék viszkozitása. Bármennyire is meglepő, a sima vízzel is lehet siklócsapágyat kenni, ha megfelelően vannak méretezve a rések meg a felületek nagysága és a vízrávezetés nyomása. A másik paraméter meg a kenőfolyadákban lévő adalékok minősége. Ezek az adalékok rátapadnak a fémek felületére és ezen a védőrétegen csúsznak el a felületek egymáson. Most ne Metabondra meg Prolongra gondolj, csak magukra a jó öreg gyárilag az olajba tett vegyszerekre. Mióta kéntelenítik a gázolajat, ez a felületi kezelő hiányzik a dízelolajból, legalábbis egyesek szerint, mert a MOL esküszik rá, hogy pótolja valahogyan. Sokan azt mondják tőlünk nyugatabbra egyszerűen nem mennek tönkre a dízel adagoló rendszerek, itthon meg gyakran, tehát hajlok a MOL-lal ellentétes véleményt elfogadni. Ezért most azon agyalok, hogy a bioolajat érdemes-e kenőképességjavító adalékként (5-10%)-mert picit nem árt viszkozitást növelni- használni, ha meg tudom oldani, hogy ne gyantásodjon. De télen ez sem megy, mert már kis mennyiségben is kikristályosodik a gázolajból.