Nem tudom, mit csinál a dolgozó anya edzésileg, és nem kétlem, hogy nehéz neki is megszervezni, de nem azért nehéz, mert nem engedik, hogy valamelyik gyereke intézményben legyen, hanem magából a helyzetből adódóan, hogy dolgozik és nem ér rá. De azért mert neki "rossz", miért kell mást is "büntetni"? Pont ez szokta kiváltani a vitát, hogy felmerül ez a kérdés, hogy bezzeg a dolgozó anya szemben a főállásúval és máris nem a főállás gyakorlati oldaláról beszélünk, hanem arról, hogy "de nekem rosszabb, mert..." És itt mindkét fél képviselői el tudják magukat ragadtatni.
Aki otthon marad főállásban és bevállalja, hogy nem keres gyakorlatilag semmit, kiesik a karrierjéből, a gyakorlatból, nagyjából nem becsülik semmire, mert nem csinál "semmit", épp csak annyit kap, hogy tb szempontból ellátott, nem kell fizetnie az orvosi ellátásért és legalább szolgálatiidőnek számít az idő, amit a gyerekekre fordít - bárki előtt nyitva áll ez a lehetőség, próbálja ki, a többi velejáróval együtt.