*felhő Creative Commons License 2007.08.28 0 0 3746
 

 Nagy Csaba (Gyémánt):

 

 


Maradj

Ne menj még, maradj!
Csak a nyár szedte fel
sátrát s baktat nagy-
léptekkel az idő gyalogútján,
Nézd az alkony is
fejét lehajtva könnyeit
hullajtja piros szemeivel
a távoli domb után.
Tudom a múlt mély-
szántotta nyomait
erőtlen szellő
vissza nem takarja,
mégis feledned kell,
hogy emelt fővel
nézhess a meg-
maradt holnapra.
Tudod, ismét eljön
minden sorban, a napok,
az évszakok, velük
egy új idő köszönt rád,
Édes csókjainkban
ott is megtalálod
a legtisztább fényt,
szíved boldogságát.