Szervusz Gyula!

 

Dávid Ferit üdvözlöm, ha találkozol vele! J

 

„Ha a tanulmányok végén ilyen tisztán, világosan leírtátok volna Négyesi kollégával azt amit most leírtál, hogy annak "át kellett volna jönnie", akkor semmi bajom nem lenne.”

 

Gondolom, hogy megnézted, hogy a nevezett cikk melyik rovatban jelent meg. Segítek: Hadtörténelem. Azaz, egy hadtörténelmi cikk rendeltetése általában történelmi áttekintés. Egy történelmi áttekintésnek illik semlegesnek lennie. Azt azért nem mondanám, hogy ezek a példák nagyon támogatták volna azokat az elképzeléseket, amelyek akkor a könnyű lövész-koncepció vonatkozásában már körvonalazódtak. De ehhez talán olvassa el mindenki a  cikket, akit érdekel a téma. Mindezek ellenére sok-sok hadtörténeti írással szemben volt az irományom végén némi konkrét mondanivaló is a jelen számára. Nem mentség számomra, de még ezért is az orromra koppintottak. De hát ezt az érzést Te is ismered!

 

„Néhány hónapon belül volt szerencsém Győrössynek is gratulálni, hogy volt bátorsága kételyeinek hangot adni”

 

Valóban hangot adott neki. Kár hogy egy „kicsit” rossz nyomon járt. Egyébként ő volt az, aki a doni magyar könnyű hadosztályokat hozta példának. L  Később is voltak vitáink a témát érintő kérdésekben is. Mindenesetre egy korrekt vitapartner volt!

 

„Most este újraolvasva a cikket, nem nagyon értem miért kellene elnézést kérnem. 12 oldal támogató vagy semleges szöveg, és a végén néhány sor a fanyalgásra:”

 

Egyébként nem tudom, hogy volt-e bárki is, aki ennél többet „fanyalgot” a könnyű lövész-koncepción! Még Tőled sem emlékszek ilyen „fanyalgásokra”, pedig hát elmondásod alapján – ugyan másodkézből – de nagyon képbe helyezted magadat a témában! J (És itt most nem a haderőreformról beszélek, hanem konkrétan erről a koncepcióról!)

 

Én azért egy kicsit több sort érzek „fanyalgásnak” az írásomban! Némi szerénytelenségnek tűnhet, hogy beteszem ide az Általad említett írásom befejező részét – hozzátéve, hogy azért egy-két elszórt „kritikai” gondolat volt a történelmi részben is. Szerintem ez az összefoglaló rész elég világos és egyértelmű, bár tény, hogy lehetett volna sokkal erősebb is a bírálat. De mint mondottam volt: így is sokszor megkaptam, hogy fejjel rohanok a falnak. Én még mindig úgy érzem, hogy a cikkből át kellett mennie annak a véleményemnek, hogy a mi könnyű lövész koncepciónk – a tervezett formában - nem életre való! Döntse el mindenki maga! A témáról egyébként nem ez az egyetlen írásom, ami megjelent. Folytattam még a fanyalgást más szakmai (!!!!!) fórumokon is. (Tényleg! Te miért nem írsz szakmai folyóiratokban ugyanolyan lelkesen, mint civil sajtóban? Te már megengedheted magadnak azt a „luxust”, hogy keményebben odamond az érveidet!)

 

Tehát az összefoglaló rész:

  A történelmi tapasztalatok alapján a könnyű gyalogság legfontosabb jellemzőit a következők alapján lehet definiálni: bonyolult viszonyok közötti (erdős-hegyes terep, lakott település, stb.) katonai műveletek végrehajtására létrehozott, speciálisan kiképzett és felszerelt, a manőverezésre épülő eljárásokat alkalmazó, alapfeladatait zömében gyalog végrehajtó gyalogsági csapatnem, amelyet leginkább azonban az alkalmazási elvei különböztetnek meg más csapatnemektől. Az alkalmazási elképzeléseknek megfelelően kialakított erő – tér – idő - információ összhanghoz biztosítani kell a maximális manőverező-képességét, a maximális tűzerőt a megbízható híradást és külső támogatást. Az alapfeladat végrehajtásához a könnyű gyalogságnak szüksége van művelet konkrét helyszínére történő gyors kiszállításra és az esetleges gyors kivonás biztosítására is (helikopter, terepjáró szállító járművek, stb.) A korszerű viszonyok között egyre nagyobb hangsúlyt kap a légi szállíthatóság, amely a speciális környezeti viszonyokkal együtt a páncélvédettség háttérbeszorulását eredményezi. Ennek következtében a könnyű gyalogság állóképessége harci feladat végrehajtásakor kisebb, mint a gépesített gyalogságé, ami az önálló harci alkalmazás időbeni kiterjedését is csökkenti. A jelen kor kihívásainak megfelelő hadászati és hadműveleti mozgékonyságot összhangba kell hozni a harcászati mozgékonysággal. Az alacsony páncélvédelem és a korlátozott (távolság, hatékonyság) saját tűzképességek miatt a könnyű gyalogság fokozottan igényli a külső támogatás minden formáját, amelyek közül harci körülmények között első helyen áll a tűztámogatás, amelynek feltételeit már a szervezet kialakításakor biztosítani kell (összekötő csoportok, híradó berendezések, stb.). Sikeres alkalmazásához elengedhetetlen a legaktuálisabb felderítési adatok ismerete, amely saját felderítő erők mellett korszerű információs rendszerek alkalmazásával érhető el. A könnyű gyalogság általában a kiképzésének megfelelő feladatokra alkalmas, amelyek közül kiemelkedik a manőverező vadászharcra épülő területellenőrzés. Hagyományos harcfeladatok nyílt terepen történő megoldására csak jelentős külső megerősítés és támogatás mellett alkalmas, mert gépesített és páncélos erőkkel szembeni állóképessége még védelemben is erősen korlátozott. A feladata végrehajtásában a gyalogos tevékenység dominál, ami megköveteli a fokozott fizikai felkészítést, a megfelelő felszerelés és fegyverzet biztosítását.

A magyar és a nemzetközi történelmi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a hagyományos gyalogság meghatározott időt igénylő megfelelő felkészítés után alkalmas a könnyű gyalogságra jellemző feladatok végrehajtására. Ugyanakkor speciális feladatok rövid időn belüli (azonnali!) és eredményes végrehajtása céljából gyakran hoztak és hoznak létre könnyű gyalogos kötelékeket különböző csapatnemek formájában. Ezen csapatnemek létjogosultsága egyöntetű, de nem szabad róla elfeledkezni, hogy alkalmazási lehetőségeik éppen speciális jellegükből fakadóan korlátozottak.

A könnyű gyalogságot alaprendeltetéséből fakadóan fel kell készíteni a gyorsan változó, előre nem látható, váratlan helyzetekben hozott önálló döntésekre is, amelyhez az állomány küldetésorientált nevelése szükséges és megköveteli a katonák fokozott pszichés felkészítését is.

 

Üdvözlettel: Hamburger

 

 

 

 

 

 

 

parent.document.getElementById("oIFrameID0").style.height = document.body.scrollHeight +"px";