A.J. Christián

A teljesség hangja/ könyvből/

 

 

Szerelem

/A teremtő  hang/

 

 

A szerelem lényege az élet,

Titka a halál,

Igazsága a hullámzás.

 

 

A szerelem a csak az életben születik:

Harsogásában féktelenül üzekedik,

Csendjében lágyan sütkérezik.

A szerelem csak az életben hal meg:

A csalódásban hirtelen tűnik el,

A meg szokásban lassan oszlik fel.

Az életet csak a Szerelem szülheti,

Mert minden kacajában élteti,

Mert minden sóhajában dédelgeti,

Az életet a Szerelem meg nem ölheti,

Mert örökkön elfeledteti,

Mert örökkön újrateremti.

 

A szerelem  valósága a halál titka,

Mert minden csodája a halál fia

Az ismerkedő csók perzselése,

A búcsú szó szárnyalása;

Az első lehelet érintése,

Az utolsó érintés szabadsága…

A titok az, hogy véget ér,

Az érték keserű méz,

Mert a szépséget csak így hallhatod.

 

Hallgass és figyelj:

Aki volt szerelmes, az nem tudja,

Aki néven nevezi, az csak mondja.

Az érzést nem tudhatod, mert

Nem benned születik-

Csak a szíved figyelmén is áthullámzik;

Nem benned gyarapszik-

Csak a lelked tisztábban hallatszik.

A szerelemben nem adsz mást,

Csak magadat-azért érthetetlen.