Sziasztok!

 

Valaha én is tőzsgyökeres medlombos voltam, aztán mára 1,5 gyerekes mami lettem (a feledik gyerek szeptember végén érkezik :-)). Kicsit nosztalgiázni jöttem vissza és eszemben sincs nagy öregként az észt osztani, de hátha segíthetek valakinek a tapasztalataimmal.

 

Mindkét babó a bp.-i Kaáli intézet (és Bernard prof.) "műve". Az első a 6. próbálkozásra jött össze, a második 3 évvel később az elsőre. 2000-ben kezdtem járni az intézetbe és az ötszöri sikertelenség ellenére csak pozitív tapasztalataim vannak. Több dokit is ismerek, mert néha helyettesítés miatt egy-két dolgot ők csináltak nekem, de tényleg mindegyik a végletekig figyelmes, kedves és szakmailag meggyőző volt. Az asszisztensek, laborosok, biológusok, de még a beszerző bácsi is iszonyú kedves, nagyon szeretjük őket. Fantasztikus jó érzés, hogy mindig örömmel fogadnak, megismernek, amikor kellett együtt szomorkodtak és amikor lehetett, együtt örültek velünk. Most már tényleg haza járunk oda.

 

Ez a hosszú várakozási idő tényleg szörnyű, de közben van időtök, hogy testileg, lelkileg felkészüljetek. Kezdjetek terhes vitamint szedni, mozogni, egészségesebben étkezni, hogy a szervezetetek is a legjobb formába kerüljön.

 

Gebu!

Én átéltem azt, emitől te most félsz (5. sikertelen beültetés), de olyan édesen mondta le nekünk a prof, hogy ez csak egy adminisztratív határ, semmilyen orvosi alapja nincsen, hogy végül tényleg nem estünk kétségbe (nagyon).Az én példám is remekül mutatja, hogy nem szabad feladni utána.

 

Amúgy az évek múlásától sem kell félni (34 évesen szültem az elsőt, most 37 leszek a másodiknál): Nekem azt is mindig hangsúlyozta a prof, hogy abszolút ideális korban vagyok a babához! És így is érzem! Sőt, mivel ilyen pici gyerekeim vannak, mindenki fiatalabbnak hisz :-))

 

És még egy jó tanács, ha elfogadjátok. Mi egy sikeretlen próbálkozás után, azonnal tervezni kezdtük a következőt (volt, hogy a kötelező 3 hónap helyett egy kicsit többet vártunk, hátha jobban regenerálódunk). Közben "élveztük az életet". Így hamarabb telt az idő. Jó, nem volt szuper érzés, amikor egy újabb ismerősünk jelentette be, hogy babát várnak, de elmentük, megnéztük a picit, és a végül már tényleg tudtunk örülni nekik.

 

Szóval tudom, hogy frázis, de ne adjátok fel, a gyógyszerek is egyre jobbak (most még egy picit olcsóbbak is), a statisztikák is javulnak és higgyétek el, tényleg létezik pozitív terhességi teszt!!!

 

Most már tényleg eltűnök ezzel a csöpögős szöveggel, sok sikert mindenkinek!