Aki eljött a Szent Ignác napi búcsúra, gazdag fotógyűjteményt láthatott Tördemic, Lábdihegy történetéből - nagyon érdekes volt, végre magam is megnézhettem pl. azokat a fából készült magánkabinokat, amiről nagyanyám régen mesélni szokott - az ő családjuknak is volt! :) Sajnálom, hogy nem érhette meg friss elmével, biztosan sok mindent felismert volna, és mesélt volna róla.
Szóval az 1900-as évek elejétől napjainkig láthattunk szép képeket, pl. a még működő bazaltbánya csillefordítójáról - sok vidám bányászlegénnyel :) -, légi felvételeket a hegy "innenső oldaláról", a strand építéséről, a sűrű szőlőktől körülvett kápolnáról, stb. Szuper volt! Köszönet a gyűjtőnek, hogy ezeket a kincseket közszemlére bocsátotta. Remélem jövőre ismét láthatjuk!

A strand parkolójában egész nap kedves és színvonalas műsorokat láthattunk (sztem a kihangosítás egy kicsit erős volt), egy hölgy több mint 100 éves szövőszékén gyönyörű kéziszőtteseket készített, mellette cserépkályha csempéket és dísztárgyakat mutatott be egy fiatalember (itt lehet gyönyörködni: www. aporkalyha.hu), volt fűszertermesztő és méhész, csuhéfonó, de ugrálóvár , vattacukros, lufiárus is.

Köszönet a szervezőknek, aki az idén nem jött, jövőre ne hagyja ki!