a francia forradalmi és napoleoni háborúktól kézdve napjainkig

Csak az utolsó kétszáz év? Ha csak a kalózkodás történetét nézem legalább kétezerötszáz évet kellene átölelni, hiszen a kalózkodás elválaszthatatlanul ide tartozik, jelenleg is együtt vívják a kalózok elleni és a terror elleni háborút. Azonkívül a gerilla maga elválaszthatatlan a földalatti mozgalmaktól, a maffiáktól a politikai ellenállókon át a csempészekig, ezek a szervezetek ugyanis gyakran megkülönböztethetetlenek egymástól.

No és persze a határok kérdése az uruki faltól schengenig! Az asszimetrikus hadviselés fő eleme a minden korszakban a fal. Jelenleg is a határainkon igyekezünk megfogni azokat a csoportokat, legyenek drog, embercsempészek vagy terroristák akiket ellenségeinknek tekintünk. Az első falakat a csempészek, a civilizált területre beütő egyszerre rabló és politikai cselekményt elkövető csoportok ellen Sumerban emeltette a III. Ur-i dinasztia királya: Sulgi, i.e. 2093 és 2046 közt, maga a fal 63 kilométer hosszú volt később 280 kilométer hosszabbították és több kevesebb sikerrel de óvta a civilizált területek békéjét ("mint madárháló feszül a sztyeppe fölé") a nyugati sivatagban gyülekező nomádok, csempészek és bűnözők korabeli csoportjaitól. Bár meglehetősen pesszimista jelentések is maradtak ránk az gerillák elleni háborút vívó korabeli tisztektől, mint például ez:

"Az ellenség minden erejét összegyűjtötte a küzdelemre - az én erőim azonban csekélyek! Nem tudom ellenük megerősíteni a falat és nem tudom tőlük megőrizni a városokat!"

Szal ha átfogó munkát akarsz írni az asszimetrikus háborúról abból nem lehet kihagyni a nomádok, csempészek és a civilizált területek kapcsolatát. A civilizált hatalmak vagy négyezer évnyi történelmét Sumertől Kínán át az EU-ig, állandó kísérleteit, programjait és pogromjait a mozgékonyabb a rendet semmibe vevő csoportok ellen legyenek azok nomádok vagy csak egyszerű bűnözők, hogy kontroll alá vonja őket.

Az asszimetrikus háborúk teljes ismert történelme egy életmű lenne.