Gázló. Az 5-ödik. 130-on...
Kicsit megkésve, kb egy hónappal ezelőtt álltam neki "készülődni" a Gázlóra. Szükségem is volt rá, mivel az idei mérlegem alig 1-200 km volt június közepéig...
A szokásos: "ide nekem az oroszlánt 5-jére is", a 130-as távra neveztem több ismerősömmel is. De akkor még egyikünk sem sejtette, hogy hogyan is fogjuk majd bírni...
Az első pár km a felhőtlen beszélgetések ideje volt, észre sem vettük magunkat, és már Herenden voltunk. Majd jött a Hajag... ezt a rész sem kell gonolom hosszan kifejtenem. Igaz nem tudtam, hogy pontosan mi az oka - a kiadós reggeli, vagy a jó felkészülés - de nem fáradtam el, az ereszkedést Fodor-tanyáig - a por ellenére is - mint mindig, most is nagyon élveztem...
Itt egy kis pihenés, vízvétel után már indultunk is, hogy minél hamarabb elérjük a Királykapui EP-t és ereszkedhessünk le Odvaskőig. Királykapu fele társaim egyre inkább kezdtek leszakadozni, így volt, hogy perceket is vártam rájuk az út menti árnyasban...
Odvaskőn sem időztünk sokat, nem akartuk megváratni a hegyet... kényelmes tempóban kezdtük meg a Rézbükki útnak felfelé a teljesítendő távot. Itt éreztem magamban annyi erőt, hogy hamar elhúztam tőlük, majd egyenletes tempóban haladtam felfelé... Megállnom egyszer sem kellett, de nem is akartam volna megállni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján végig egyenletes tempóban, nyeregből tekerve másztam... Sokan voltunk a hegyen, sokakból kivette az erőt a nagy meleg. Végül felértem... fent el sem akartam hinni, hogy kicsit kevesebb, mint 42 perc alatt fent voltam! Számomra ez volt a nap fénypontja.. :)
Fent volt időm pihenni, bevártam mindenkit... majd jött az ereszkedés Vinyére. Az út elég eseménytelenül telt. Néha beszélgettünk valamiről, de leginkább csak mentünk a magunk tempóján. Talán az ebéd képe lengett a szemünk előtt...
Vinyén sajnos elég sok időt vesztettünk, mivel lassú volt a kiszolgálás, de az ebédet nem akartuk kihagyni. És jöttek a Gázlók! Az elmúlt évek - főleg a 2005-ös - tekintetében nem volt túlságosan sok víz a gázlókban, de nekünk nagyon jól esett az a kicsi felfrissülés is, amit okoztak... nameg egy kis port is lemostak talán a bicajokról...
A vasútállomásnál meglepett minket, hogy idén nem lehetett vizet vételezni, el voltak zárva kutak.. ennek fényében keztük meg a Keskeny-dűlői mászást. A tűző nap, a forróság, és a por itt volt a legelviselhetetlenebb... vízünk is alig volt, és már alig vártuk, hogy Bakonybélben legyünk...
A faluban az első nyomóskútnál jól megfürödtünk, felfrissültünk, majd gyorsan matricáztunk, és már indultunk is az utolsó emelkedőnek... A többiek itt is hamar elmaradtak, de már nekem sem ment úgy a mászás, mint a Kőris hegyen. Bevallom már untam a nap erős sugarait is, és elkövettem azt a dolgot, hogy letértem az itiner adta útvolanról be az erdőbe... Több szempontból is kellemesebb volt: hőség sem volt, és az út minősege is jobb volt... Persze ez így túl szép lett volna, ezért el is tévedtem egy kicsit, aminek következtében kihagytam a frissítőpontot. Próbáltam a nap állásából behatárolni, hogy merre is kellene mennem, majd azt vettem észre, hogy egyszer csak Hárskúton vagyok...
Innét laza lejtmenet Márkóig, és alig vártam, hogy elérjem az EP-t, mert fogalmam sem volt, hogy a tévelygésem mennyi időbe telt... Legnagyobb meglepetésemre elég sokat "nyertem" mind időben, mind távban is. A pontőrőkkel több mint fél órát beszélgettem, de mivel társaim még mindig nem értek be, úgy döntöttem, hogy továbbállok. Innen egy iszonyatos száguldásba kezdtem, és pár perccel később már Veszprémben voltam...
A szervezés tökéletes volt!!! Az itinert követve szinte képtelenség lett volna eltévedni annyira pontosak voltak a jelölések az úton!! Emlékszem 4-5 éve még közel sem kaptunk ilyen kiszolgálást, igaz akkor nem is volt ekkora háttér a szervezés mögött!! Remélem jövőre újra ott lehetek a rajtnál, mert már most fáj a szívem az újabb kitűzőre... :)
Néhány adat:
Táv: 129,2km
Nettó idő: 6:52:24h
Bruttó idő: ~11h
Átlag sebesség: 18,7km/h
Max sebesség: 65km/h
