Nagy tévedésben vagy!

 

A relatív sebességekből nem lehet megkapni az abszolút sebességeket. A relatív sebesség ugyanis az abszolút sebességek kérismeretlenes függvénye a specrel addíciós képlete alapján. Ha két relatív sebességet veszel, akkor négy ismeretlened lesz, tehát ott leszel továbbra is, ahol voltál.

 

Tehát az az általad javasolt út is  tréfli.

 

(Kiváncsi lennék a matematikai levezetésedre :-)

 

 

Bíztam benne, hogy egy síma algebrai feladat elől már kifarolsz.
 
Csak a te kedvedért:
 
Nevezzük a két rendszerünket pirosnak és kéknek, hogy ne kelljen az aposztrófokkal ökörködni.
c=1 választással
v_r= a két rendszer relatív sebessége
V_p= a piros rendszer abszolút sebessége
V_k= a kék rendszer abszolút sebessége
A példa kedvéért ezek legyenek rudak, amelyeknek a nyugalmi hossza  L_k0=L_p0=2 fénymásodperc, ezeknek a rudaknak a végein és a közepén is egy egy ideális óra, amelyek indexei a két egymáshoz közeledő rúd közelebbi végein 0-ás, közepükön 1-es, távolabbi végeiken 2-es indexet kapják, továbbá legyen V_p=-V_k=1/gyök(3).
Az abszolút álló (éteri) rendszert jelölje AR, a kék és piros rudakon elhelyezett órák amikor a két rúd eleje egy magasságban van a 0-ás indexűek mutassanak éppen 0 másodpercet, ez a találkozási hely legyan az AR origója.
Az AR-ből a rudakon elhelyezett órák "hamis" időket mutatnak, amelyek rendre:
t_k0=0, t_k1=1/gyök(3), t_k2=2/gyök(3); t_p0=0, t_p1=1/gyök(3), t_p2=2/gyök(3);
Amikor a rudak 0-ás indexű órái találkoznak a másik rendszer 1-es indexű óráival, akkor:
t_k0=1/gyök(3), t_k1=2/gyök(3), t_k2=3/gyök(3); t_p0=1/gyök(3), t_p1=2/gyök(3), t_p2=3/gyök(3);

Ebből megállapíthatják a másik rendszer sebességét, mert a saját rendszerükben a saját deformálódott méterrúdjaik szerint a másik rendszer eleje egy fénymásodpercnyi utat tett meg a saját deformálódott óráik szerint 2/gyök(3) sec alatt. Ebből v_r=gyök(3)/2
Az idő dilatációt is látják, hiszen a megtett távolság és sebesség ismeretében a középső óráknál álló megfigyelők látják, hogy a másik rendszer 0-ás indexű óráján fele annyi idő telt el, mint a sajátjukon.
Ha most megnézzük, mit mutatnak a mozgó rendszerek 0-ás és 2-es indexű óráik a találkozásukkor, t_k0=2/gyök(3), t_p2=4/gyök(3); t_p0=2/gyök(3), t_k2=4/gyök(3); az 1-es és a 2-es indexűek találkozásakor pedig, t_k1=4/gyök(3), t_p2=5/gyök(3); t_p1=4/gyök(3), t_k2=5/gyök(3); akkor láthatjuk hogy a piros rendszerben a 2-es indexű óra helyénél t_p2=4/gyök(3) óraállásnál volt a kék redszer eleje és az 1-es indexű óra helyénél t_p1=4/gyök(3) óraállásnál volt a kék redszer vége.

Azaz a piros rendszerből éppen egy fénymásodperc hosszúnak találtatik, a deformálódott méterrudakkal és a hamis időt mutató órákkal elvégzett mérés alapján a kék rendszer. A kék rendszerből hasonló eredményre jutnak a piros rendszert illetően.

 

 

Végig következetesen a Lorentz(1) szerint.

Láthatod ebből, hogy csak az éterhez viszonyított abszolút sebességeket használtam, az éterhez rögzített abszolút időket vettem figyelembe a mozgó rendszereken nem valódi időket mutató órák mutatóállásainak kiszámításához, nem alkalmaztam a sebességösszeadó képletet sem. Nem alkalmaztam a relativ sebességeket sem az egymás hosszára, idejére vonatkozó mérésekhez.

A két rendszer sebességkülönbsége az éteri rendszerben 2/gyök(3), ami nagyobb mint a fénysebesség, de ezt sehol nem kellett használni!

 
Ehhez képest a sebességkülönbségekről, meg a relatív sebességről szóló dolgozatoddal csak azt bizonyítottad, hogy soha életedben egyszer sem számoltál végig egyetlen feladatot sem a Lorentz(1) elv alapján. Ez bizonyára általánosan elfogadott módszer a kutatók körében, hogy minden számítás mellőzésével, csupán a levegőbe tesznek magabiztos és megfellebbezhetetlen kijelentéseket, amelyek nem baj ha nem igazak, csak jól hangozzanak.
Megtisztelnél, ha most az iménti számítás tükrében kifejtenéd ismét a sebességkülönbségekről, meg a relatív sebességekről tett nagyívű eszmefuttatásodat, különös tekintettel a Lorentz-Fitzgerald kontrakcióra.
 
 
A Lorentz(2) annyiban különbözik csak a Lorentz(1)-től, hogy az abszolút álló rendszert nem kötjük az éterhez. Ha pedig a két rendszer közül valamelyiket tekintjük abszolút állónak, akkor a fentebb kiszámított relativ sebesség lesz a másik rendszer "abszolútnak tekinhető" sebessége, és el is jutottunk Lorentz(3)-ig.

:o))))))