Őszödi-magyar szótár
böszmeség (fn) - formátlanság, durva cselekedet; ebben a kontextusban arra a folyamatra utal, amely során a magyar politika a rendszerváltás óta fokozatosan egyre tahóbbá, gátlástalanabbá vált. (bizalmas, tájszó)
elkúrtuk (ige) - elrontottuk, ebben a kontextusban: "sorozatos, közös mulasztásainkkal hagytuk, hogy az ország elveszítse az előnyét"; a többes szám első személy a magyar politikai elitre, a múlt idő pedig az elmúlt 17 évre vonatkozik. (bizalmas, argó)
nem kicsit (hsz) - nagyon.
nagyon (hsz) - nem kicsit.
végighazudtuk (ige) - nem bontottuk ki az igazság minden részletét; ebben a kontextusban: "a populista politika által az országra erőltetett kommunikációs keretben, és hangsúlyokkal fogalmaztuk meg mi is az üzeneteinket", illetve a "a Mátrix hamis valóságát választottuk". (bizalmas)
nem csináltunk semmit (kif) - amit tettünk, az kevés az üdvösséghez. Vö. "Pályán sem voltatok, nem csináltatok semmit..." futball-edző ösztönző szavai félidőben, az egyetlen góllal vezető csapatához.
Ebben a kontextusban: "a rendelkezésre álló kormányzati ciklusban mi sem fogtunk hozzá azokhoz gyökeres és bátor reformokhoz, amelyekhez most végre hozzáfogtunk, és amelyekért egyébként ma éppúgy ki vannak ránk akadva az ellendrukkereink, mint azért, hogy korábban mi sem fogtunk hozzá, illetve, hogy bevallottuk, hogy mi sem". (ironikus)
semmit (nm) - sokat, de nem eleget. Ebben a szövegösszefüggésben: "eltöröltük a sorkatonaságot, duplájára emeltük a családi pótlékot, csökkentettük az áfát, bevezettük a 13. havi nyugdíjat, közel 510 km autópályát építettünk, bevezettük a babakötvényt, de nem kezdtünk hozzá haladéktalanul az egészségügy reformjába, illetve az Orbán-kormánnyal megboruló költségvetési egyensúly újbóli visszaszerzéséhez". (ironikus)
teszetoszáskodás (fn) - körülményes, kevés eredménnyel járó cselekedet, vö. faszfaragás, zabhegyezés, lufihámozás. Ebben a szövegösszefüggésben: cselekvés látszatának keltése, szimbolikus, ideologikus ügyek kizárólagossága érdemi reformok helyett. (tájszó, bizalmas)
kurva ország (kif) - az ostorozó hazaszeretet kifejezése, jelentéstömörítő szerkezet, amelyben a kurva nem "prostituált" értelemben, hanem határozóként viselkedik (vö. kurvára fáj a fogam, kurva boldog vagyok) > am: kurvára szeretett ország - "nagyon szeretett ország". A szenvedélyes szeretet ambivalens érzelem, amire már az ókori irodalomban is találunk példát, vö. Catullus: Odi et amo [Gyűlölök és szeretek]. (argó, bizalmas)
hazudtunk reggel, éjjel, meg este (kif) - utalás a híres "56-os rádióbeszéd szállóigévé vált sorára ("Hazudtunk reggel, délben és este, hazudtunk minden hullámhosszon.") A mondat ugyanakkor parafrázis, a spontánnak álcázott, valójában nagyon is tudatos tévesztés, a látszólagos tautológia (éjjel, este) voltaképpen nyelvi kód. Arra figyelmeztet, hogy a hazugság csupán a Mátrix játékszabályainak elfogadására vonatkozik, nem a többi beszélő "igazságához" képest értelmezendő. (választékos)
madám (fn) - francia eredetű szó, eredeti jelentése "asszony, asszonyság", a magyarba "a vigalmi negyed szolgáltatóipari egységének ügyvezetőnője" jelentésben került át. Ebben a kontextusban játékos utalás arra, hogy Magyarországon a kormányzati munka irányítása egy piroslámpás ház, úgy is mint, kupleráj vezetéséhez hasonlítható.
orbánviktor (fn) - a rendszerváltás korszakának legendás politikusának, Orbán Viktornak a nevéből képzett politikatudományi szakkifejezés. A korábban progresszív politikát képviselő Orbán a kilencvenes évek végére fokozatosan radikális, populista vezérré vált, így nevét egyre inkább a felelőtlen, demagóg politika szinonimájaként kezdték használni Magyarországon, illetve szerte Európában. A folyamat gyors lefolyását jól jelzi az írásmód változása is, a kisbetűs, szóköz nélküli írásmód a köznévvé válás befejezettségére utal. (Nyelvünkben nem példa nélküli ez a jelenség: vö. makadám, MacAdam skót mérnök nevéből.) (szaknyelvi)
köllök (ige) - a "kell" tájnyelvi, ragozott alakja. Városi származású, nyugatias műveltségű, elsősorban baloldali értelmiségiek gyakran élnek ehhez hasonló szóalakokkal, illetve tájnyelvi kifejezésekkel (vö. lárifári, oszt, stb.), ezek használata ugyanis a közhiedelem szerint a népi-urbánus vita pszicholingvisztikai feloldását jelentik. (tájnyelvi, bizalmas)
/oszodibeszed.com/