Egy kicsit visszaolvasgatva felötlött bennem néhány gondolat, amelyek sok mindent tisztázhatnának (szakmai könyvekben biztos szebben van leírva):
1, a levegő anyag (!) - ez nagyon fontos dolog, mivel el nem tűnik a semmibe és a semmiből nem keletkezik, hely, tér és idő
kell a mozgásához, no és tömege van.
2, A gravitáció miatt minden anyag - így a levegő is- lefelé igyekszik.
3, A hideg levegő nehezebb, mint a meleg levegő.
4, A rendszer a minél kisebb helyzeti energiára törekszik - azaz a nehezebb (nagyobb fajsúlyú) levegő lefelé igyekszik, úgy,
hogy ennek hatására a meleg levegőt felfelé tolja.
Ehhez szükséges az 1. pont beli megállapítás, hogy hely és idő kell hozzá. Ha a teret bezárujuk, akkor a levegő nem tud mozogni.
5, Az égéstermék (füst) -mivel sokkal melegebb, mint a levegő- ezért sokkal kisebb a fajsúlya.
6, a levegő összetétele 20% oxigén, 79% nitrogén, 1% miegyéb.
Égéskor az oxigén tartalmat használja fel a tüzelőeszköz. Azaz a kéményen igyekszik távozni a nitrogén (ezzel olyan sok dolog nem történik, csak felmelegszik), a megmaradt oxigén, a széndioxid, a szénmonoxid(minél tökéletesebb az égés annál kevesebb keletkezik), a vízgőz (a szénhidrogének - pl. földgáz- hidrogénjének égésekor keletkezik), és az eltüzelt anyag függvényében egy kevés egyéb vegyület és korom.

A (hagyományos - nem turbós) kémény működése:
A tűz égésekor forró gázt keletkezik. Mivel ennek környezetében lévő hideg levegő igyekszik lelfelé az égésterméket felfelé (a kéményen kifelé tolja. A kémény huzata (ideális esetben) az a kéményben lévő forró gáz súlyából adódó nyomásának és a környezet (nehezebb) levegőjének súlyából adódó nyomásának a különbözete. Azért ideális esetben, mert ilyenkor megfelelő
mennyiségű friss levegő tud beáramlani. Amennyiben a lakást úgy bezárjuk, hogy (elegendő) levegő nem tud beáramlani, akkor a lakásban lévő légnyomás nem lesz elegendő ahhoz, hogy a kéményben lévő égésterméket kinyomja a kéményből (hiszen
azt nyomja visszafelé a felette lévő (jópár kilométer magas) levegő). Egyszerűbben fogalmazva: a kéményen akkor tud az
égéstermék eltávozni, ha a szügséges levegőmennyiség be tud jutni a házba (és a házból a tüzelőberendezésbe). Ezek a nyílt égésterű (azaz a szoba levegőjét használó) tűzelőeszközök.

A nyílt égésterű eszközök használata rendkívül veszélyesek a mai jól záródó nyílászárók mellett. Lévén, hogy ezeken az ablakokon a szükségesnél nagyságrendekkel kevesebb levegő jut be, ezért le kell rontani a légtömörségét: le nem zárható légbeejtőt kell beépíteni (vagy az ablakba vagy a falba). Normál esetben ezek már tudják biztosítani a levegő-utánpótlást.
A légbeejtő használata addig megoldás, amíg nincs elszívóventillátor a házban (ide értve a konyhai páraelszívót és a WC-ben vagy fürdőszobában működő szellőzőventillátort is). Ezek mind a többszöröse levegő kiszívására képesek, és sokkal nagyobb nyomáshiányt tudnak előidézni, mint a kandalló kéménye. (A kandallók 10Pa körüli huzatra készülnek (forrás), míg az elszívó ventillátorok akár 300-500 Pa nyomáskülönbséget is tudnak produkálni. Azaz a kémény 10Pa huzatával szemben megjelenhet egy 100-200 Pa ellentkező irányú szívó hatás (elszívó ventillátor használatakor), azaz visszaszívja a levegőt a kéményen keresztül. Ez az álmoskönyv szerint rossz jel.
A szagelszívó hatalmas mennyiségű levegő elszívására alkalmas, így (még a lentebb említett légbevezetők használata mellett is) minden különösebb nehézség nélkül vissza tudja szívni a kéményt - ami szénmonoxid-mérgezéshez vezet.
Az elszívók 200-1000m3/óra teljesítményűek, a légbeejtők maximum 50-70m3/órára vannak tervezve. A modern ablakokon 1-3m3/óra levegő jön be.
Azaz a kéményt várhatóan vissza tudja szívni.
Erre megnyugtatóbb megoldás az elszívó kapcsolójával sorba kötött ablak nyitottság érzékelő.
Így az elszívó csak nyitott (vagy buktatott) ablak mellett indulhat el a ventillátor - és így már biztonságos a rendszer.


A turbós kémény egyszerűbb eset: a kéményen két cső van - az egyiken befelé jön a levegő a másikon kifelé megy. És hogy
ez szépen működjön a levegőáramlást ventillátor segíti.Ventillátor nélkül ezek az eszközök nem működnek, mivel a belső kialakításuk, ellenállásuk, stb. a ventillátoros működésre készült. Ennek előnye, hogy a lakás levegőjétől teljesen független a tüzelőberendezés levegőellátása, így a CO mérgezés kizárt. Ilyen zárt égésterűek a turbós és a kondenzációs gázkazánok. Szerintem a mai légtömör (sőt szagelszívós) házakba csak ilyen készüléket engednék tenni.