Az emberi gondolkodás ill. memória képletesen úgy hasonlít a digitális számítástechnikai megoldásokhoz, mint a hologram a síkfelületű fényképhez

A digitális számítógép egy nagyon erős eszköz. A Church Turing tézis (ami perszrecsak egy filozófiai tézis) azt mondja ki, hogy ami algoritmikusan megoldható, az Turing géppel is megoldható. Persze ez azért filozófiai tézis, mert annyira nem tudtak ellenpéldát találni, hogy jobb híján a Turing géppel definiálták az algoritmus fogalmát.:) Természetesen minden valamire való mai programozási nyelv ekvivalens a Turing géppel. (Tekintsünk el a véges memóriától.) És az is sokatmondó, hogy többen többféle számítási paradigmát dolgoztak ki annak idején egymástól függetlenül, és mind ekvivalensnek bizonyult a Turing géppel.

Nagyon nehéz a való világban olyan problémákat találni, amelyek algoritmikusan bizonyítottan megoldhatatlanok. Az ilyenek kreálásához bizony komoly matematikai bűvészkeéds kell, és elő kell hogy jöjjön a végtelen fogalma. A Turing géppel megoldhatatlan feladatok nem olyanok, amelyeket az ember meg tud oldani. Ezek mind elvont matematikai feladatok, amelyek megoldására természetesen az ember sem képes.

A Turing gépen könnyedén szimulálhatók olyan szoft computing módszerek, (pl. neurális hálózatok) amelyek már egyes esetekben túlságosan is szoft-ok még az emberi gondolkodáshoz képest is. Ha elég számítási kapacitásod van, Turing géppel akár fizikai folyamatokat is szimulálhatsz.

Számomra mint programozó számára a digitális számítógép nem hasonlít semmire, maximum egy üres lapra, illetve arra, amire beprogramozzák. Kb. annyi jelentősége van, hogy a digitális számítógép mennyire hasonlít az emberi gondolkodáshoz, mint hogy az emberi neuron belső szerkezete mennyire hasonlít az emberi gondolkodáshoz.